A befektetési alapokban kezelt vagyon júliusban 2,1 százalékkal, 342 milliárd forinttal növekedett, így a hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai 16 516 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.
A pénzpiaci és ingatlanalapokat kivéve minden kategóriában tőkebeáramlásról számolt be a szövetség.
A pénzpiaci alapoktól közel 1 milliárd forintnyi tőke távozott, a hozamok azonban jobban alakultak, így a kategória vagyona júliusban 0,4 százalékkal 579 milliárd forintra nőtt.
A kötvényalapokhoz 43,8 milliárd forint áramlott be, a kategória vagyona 1,8 százalékkal növekedett a hozamokkal, 5873 milliárd forintra.
A vegyes alapokhoz 76,5 milliárdnyi friss tőke érkezett, a kategória vagyonát a hozamok is tovább növelték, így az 4,2 százalékkal 2388 milliárd forintra emelkedett a múlt hónap végére.
A részvényalapokhoz 31,2 milliárdnyi tőke áramlott, és bár az árfolyammozgások ezúttal nem segítették a növekedést, a vagyon így is 2,7 százalékkal nőtt, 1132 milliárd forintra.
Az ingatlanalapoknál 14,2 milliárd forintos tőkekiáramlás volt a hónap során. A hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,3 százalékkal 2100 milliárd forintra csökkent.
Az árupiaci alapokba 2,4 milliárdnyi tőke érkezett. A hozamok nem alakultak kedvezően, így 0,4 százalékkal 111 milliárd forintra csökkent a vagyon.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba a múlt hónapban 43 milliárdnyi tőke folyt be. A hozamok is hozzájárultak a növekedéshez, így összeségében a vagyon 3,5 százalékkal 1674 milliárd forintra növekedett a hónap során. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.