Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 310 milliárd forinttal növekedett júniusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 38 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júniusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 215 milliárd forintot, a törlesztések 610 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 70 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 605 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 497 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 29 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok összességében csökkentek, az árváltozás 208 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás és lejárat nem volt. Az árváltozás 30 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 252 milliárd forinttal növelte az állományt júniusban.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 9 milliárd forinttal csökkent júniusban. A tárgyhónapban a kibocsátások érteke 6 milliárd forintot, a lejáratok és visszavásárlások értéke 24 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 2 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 3 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 805 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 199 milliárd forintot tett ki június végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya júniusban 82 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 421 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 427 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 263 milliárd forintot ért el a hó végén. Júniusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 615 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 299 milliárd forint volt. Az árváltozás 67 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 118 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya júniusban 460 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 577 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 20 111 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 152 milliárd forint, a lejáratoké 137 milliárd forint volt. Az árváltozás 147 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 65 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 335 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6 160 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6436 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 78 milliárd forintot tettek ki június végén. A vezető papírok árfolyama emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2,7 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 556 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állomány-növekedésén belül 138 milliárd forinttal nőtt az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén növekedett az egyéb kötvények, a befektetési jegyek és a jelzáloglevelek állománya, a növekedés 437 milliárd, 10 milliárd és 1 milliárd forint volt. Ezzel szemben csökkent a tőzsdei részvények és a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, a csökkenés 185 milliárd és 94 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 724 milliárd forinttal csökkent júniusban. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az egyéb kötvény, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk csökkent, a csökkenés 525 milliárd, 149 milliárd, 66 milliárd, 10 milliárd és 1 milliárd forint volt. A befektetési jegy állományuk 26 milliárd forinttal nőtt a hónap során.
Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 821 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1164 milliárd forint névértékű kötvény volt június végén.
A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 130 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások 44 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 127 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 7 milliárd forint állománynövekedés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 90 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy állományukat, a növekedés 145 milliárd forint volt. A tőzsdei részvények és az egyéb kötvények állománya csökkent, a csökkenés 38 milliárd és 34 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően növekedett a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a külföldiek és a pénzügyi vállalatok állománya növekedett, a növekedés 217 milliárd és 109 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 42 milliárd és 32 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 60 milliárd forinttal növekedett a hónap során.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.