Elegük van a magyaroknak a készpénzből, mobillal akarnak fizetni

2023. 12. 15., 14:55

Sosem volt még ennyi bankszámla Magyarországon, mint idén szeptemberben, a devizaszámlák, a bankkártyák száma is történelmi csúcson van. Egyre többen fizetnek a telefonjukkal a kártyájuk helyett – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egyre többen bankolnak, emiatt rekordokat dönt a bankszámlák és a hozzájuk kapcsolódó bankkártyák száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik negyedévi adatai szerint a fizetési számlák száma lassan eléri a 11 milliós határt, ebből a magánszemélyek számláinak száma megközelíti a 9,9 milliót. A tranzakciós illeték bevezetését követően, ahogy eltűntek a díjmentes számlacsomagok, 9,3 millió alá esett a lakossági bankszámlák száma, azóta viszont több mint 600 ezer számlát nyitottak.

Csak az idén csaknem 160 ezerrel nőtt a magánszemélyek bankszámláinak a száma. Ennek az egyik oka az lehet, hogy egyre több fiatalnak van szüksége számlára. Magyarázat lehet az is, hogy a magas infláció mind több embert késztetett arra, hogy a készpénzben lévő megtakarítását egy pénzintézetre bízza.

A devizaszámlák száma is történelmi csúcson van, 1,219 millió volt szeptember végén. Az idén is csaknem 48 ezer új devizaszámlát nyitottak Magyarországon, a covid járvány kitörése óta, amikortól a forint árfolyama instabillá vált, pedig csaknem 170 ezret.

Az adatok elemzéséből az derül ki, hogy azokban a negyedévekben pörög fel a devizaszámla-nyitások száma a legjobban, amikor a forint árfolyama kiugró mértékben gyengül. 2022 utolsó negyedévében, amikor történelmi mélypontra került a magyar fizetőeszköz, csaknem 30 ezer devizaszámla nyílt meg a szolgáltatóknál. A devizaszámlákon lévő megtakarításoknál a befektetőknél általában nem szempont az elérhető kamat, de már erre is érdemes figyelni, mert euróra vagy dollárra is is találni már évi 3-4 százalékos kamatot lekötött betétre - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

Mobillal fizet minden negyedik magyar

A bankkártyák száma is történelmi csúcson van, meghaladta a 10 millió 40 ezer darabot. Ezek döntő részben betéti kártyák, a hitelkártyák száma nem változott érdemben az idén, több éves távon vizsgálva pedig csökken, alig éri már el az 1,1 milliót. A mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma ezzel szemben folyamatosan nő, már meghaladja a 2,3 milliót, vagyis lassan minden negyedik bankkártya bekerül valamelyik okostelefon vagy más okoseszköz pénztárcájába. Ez nem csak praktikusabb használatot jelent, de biztonságosabbá is teszi a kártyás vásárlásokat, hiszen így nem láthatja meg senki a bankkártya számát, lejárati dátumát vagy a CVC-kódot, mint a hagyományos plasztiklap elővételekor.

A bankártyás vásárlási forgalomból is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a mobiltárcák. Darabszámban a teljes forgalom több mint 22,3 százalékát bonyolították le mobiltárcából, értékben a mobilos vásárlások aránya meghaladta a 16 százalékot. A nagyobb összegű vásárlásoknál, úgy tűnik, még mindig a hagyományos bankkártyával fizetnek az emberek. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a nagyobb összegű online vásárlásoknál így fizetnek, például amikor állampapírt vásárolnak.

A harmadik negyedévben egyébként összesen több mint 470 millió vásárlási tranzakciót végeztek el a magyarországi kibocsátású bankkártyákkal, ami 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tranzakciók értéke meghaladta a 4400 milliárd forintot, ez 17,7 százalékos növekedést jelent, amit részben a magas infláció is magyarázhat. Az átlagos kártyás vásárlási tranzakciók értéke 2022 óta nőtt valamelyest, az idén 9,3-9,8 ezer forint között alakult az egyes negyedévekben

Visszaszorulóban a készpénzhasználat

Miközben a kártyás vásárlások száma és értéke folyamatosan nő, a készpénzfelvételek száma és értéke csökken. A harmadik negyedévben 22,84 millió alkalommal vettek fel magyarországi bankkártyával pénzt az ügyfelek, ez 2 százalékkal elmaradt a 2022-es harmadik negyedévitől. A felvett készpénz összege nem egészen 2400 milliárd forint volt, ami szintén 2 százalékos csökkenés éves összevetésben. Egy átlagos bankkártyával havonta kevesebb, mint egyszer vesznek fel most készpénzt a magyarok, alkalmanként pedig átlagosan 105 ezer forinttal csapolják meg az ATM-eket. Vagyis a 150 ezer forintos ingyenes lehetőséget egy átlagos bankkártyás ügyfél még mindig nem használja ki.

Szerencsére nem is kell, hiszen egyre több helyen lehet bankkártyával fizetni. Az elfogadóhelyek száma meghaladja már a 204 ezret, több mint 151 ezer fizikai kereskedőnél és immár 48 ezernél is több webáruházban lehet kártyával fizetni a csaknem 4300 postai elfogadóhely mellett. A POS-terminálok döntő része érintéses fizetést is lehetővé tesz.

Az ATM-ek száma is nőtt az idén a tavaly év végi mélypont óta. Szeptember végén 4860 automatából lehetett Magyarországon készpénzt felvenni, 122-vel több helyen, mint tavaly decemberben. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az MNB év elején megjelent rendelete is, amely előírta a bankok számára, hogy bővítsék a hálózatukat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.