Elegük van a magyaroknak a készpénzből, mobillal akarnak fizetni

2023. 12. 15., 14:55

Sosem volt még ennyi bankszámla Magyarországon, mint idén szeptemberben, a devizaszámlák, a bankkártyák száma is történelmi csúcson van. Egyre többen fizetnek a telefonjukkal a kártyájuk helyett – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egyre többen bankolnak, emiatt rekordokat dönt a bankszámlák és a hozzájuk kapcsolódó bankkártyák száma. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik negyedévi adatai szerint a fizetési számlák száma lassan eléri a 11 milliós határt, ebből a magánszemélyek számláinak száma megközelíti a 9,9 milliót. A tranzakciós illeték bevezetését követően, ahogy eltűntek a díjmentes számlacsomagok, 9,3 millió alá esett a lakossági bankszámlák száma, azóta viszont több mint 600 ezer számlát nyitottak.

Csak az idén csaknem 160 ezerrel nőtt a magánszemélyek bankszámláinak a száma. Ennek az egyik oka az lehet, hogy egyre több fiatalnak van szüksége számlára. Magyarázat lehet az is, hogy a magas infláció mind több embert késztetett arra, hogy a készpénzben lévő megtakarítását egy pénzintézetre bízza.

A devizaszámlák száma is történelmi csúcson van, 1,219 millió volt szeptember végén. Az idén is csaknem 48 ezer új devizaszámlát nyitottak Magyarországon, a covid járvány kitörése óta, amikortól a forint árfolyama instabillá vált, pedig csaknem 170 ezret.

Az adatok elemzéséből az derül ki, hogy azokban a negyedévekben pörög fel a devizaszámla-nyitások száma a legjobban, amikor a forint árfolyama kiugró mértékben gyengül. 2022 utolsó negyedévében, amikor történelmi mélypontra került a magyar fizetőeszköz, csaknem 30 ezer devizaszámla nyílt meg a szolgáltatóknál. A devizaszámlákon lévő megtakarításoknál a befektetőknél általában nem szempont az elérhető kamat, de már erre is érdemes figyelni, mert euróra vagy dollárra is is találni már évi 3-4 százalékos kamatot lekötött betétre - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

Mobillal fizet minden negyedik magyar

A bankkártyák száma is történelmi csúcson van, meghaladta a 10 millió 40 ezer darabot. Ezek döntő részben betéti kártyák, a hitelkártyák száma nem változott érdemben az idén, több éves távon vizsgálva pedig csökken, alig éri már el az 1,1 milliót. A mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma ezzel szemben folyamatosan nő, már meghaladja a 2,3 milliót, vagyis lassan minden negyedik bankkártya bekerül valamelyik okostelefon vagy más okoseszköz pénztárcájába. Ez nem csak praktikusabb használatot jelent, de biztonságosabbá is teszi a kártyás vásárlásokat, hiszen így nem láthatja meg senki a bankkártya számát, lejárati dátumát vagy a CVC-kódot, mint a hagyományos plasztiklap elővételekor.

A bankártyás vásárlási forgalomból is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a mobiltárcák. Darabszámban a teljes forgalom több mint 22,3 százalékát bonyolították le mobiltárcából, értékben a mobilos vásárlások aránya meghaladta a 16 százalékot. A nagyobb összegű vásárlásoknál, úgy tűnik, még mindig a hagyományos bankkártyával fizetnek az emberek. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a nagyobb összegű online vásárlásoknál így fizetnek, például amikor állampapírt vásárolnak.

A harmadik negyedévben egyébként összesen több mint 470 millió vásárlási tranzakciót végeztek el a magyarországi kibocsátású bankkártyákkal, ami 12 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tranzakciók értéke meghaladta a 4400 milliárd forintot, ez 17,7 százalékos növekedést jelent, amit részben a magas infláció is magyarázhat. Az átlagos kártyás vásárlási tranzakciók értéke 2022 óta nőtt valamelyest, az idén 9,3-9,8 ezer forint között alakult az egyes negyedévekben

Visszaszorulóban a készpénzhasználat

Miközben a kártyás vásárlások száma és értéke folyamatosan nő, a készpénzfelvételek száma és értéke csökken. A harmadik negyedévben 22,84 millió alkalommal vettek fel magyarországi bankkártyával pénzt az ügyfelek, ez 2 százalékkal elmaradt a 2022-es harmadik negyedévitől. A felvett készpénz összege nem egészen 2400 milliárd forint volt, ami szintén 2 százalékos csökkenés éves összevetésben. Egy átlagos bankkártyával havonta kevesebb, mint egyszer vesznek fel most készpénzt a magyarok, alkalmanként pedig átlagosan 105 ezer forinttal csapolják meg az ATM-eket. Vagyis a 150 ezer forintos ingyenes lehetőséget egy átlagos bankkártyás ügyfél még mindig nem használja ki.

Szerencsére nem is kell, hiszen egyre több helyen lehet bankkártyával fizetni. Az elfogadóhelyek száma meghaladja már a 204 ezret, több mint 151 ezer fizikai kereskedőnél és immár 48 ezernél is több webáruházban lehet kártyával fizetni a csaknem 4300 postai elfogadóhely mellett. A POS-terminálok döntő része érintéses fizetést is lehetővé tesz.

Az ATM-ek száma is nőtt az idén a tavaly év végi mélypont óta. Szeptember végén 4860 automatából lehetett Magyarországon készpénzt felvenni, 122-vel több helyen, mint tavaly decemberben. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az MNB év elején megjelent rendelete is, amely előírta a bankok számára, hogy bővítsék a hálózatukat.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS