Már az inflációval is kezdik felvenni a versenyt a nyugdíjpénztárak

2023. 07. 11., 09:23

A magánnyugdíjpénztárak többsége két számjegyű hozammal zárta az idei első félévet, az önkéntesek több mint harmadánál is 10 százalék fölötti árfolyam-emelkedés volt június végéig. A nyugdíjpénzek lassan már a magas inflációval is felveszik a versenyt – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Meglepően jó eredménnyel zárták az idei első hat hónapot a hazai nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjáról is lekérdezhető árfolyamadatok alapján az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióinak mindegyike pozitív hozammal fejezte be a félévet, ráadásul a 44 alapból 16 két számjegyű pluszban áll. A magánnyugdíjpénztáraknál még jobb az arány, a négy intézmény 12 alapjából nyolc ért el 10 százalékosnál magasabb hozamot.

Ez azt is jelenti egyúttal, hogy a tavalyi fekete év veszteségeit lassan kezdik maguk mögött hagyni a pénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly átlagosan mínusz 6,8 százalékos hozammal zártak, az idén viszont a legnagyobb, kiegyensúlyozott alapok, amelyekben a legtöbb pénztártag megtakarítását kezelik már annyit szedtek magukra, hogy a 2022-es bukást teljesen visszanyerhették. A kiegyensúlyozott alapok hozama az első félévben ugyanis 7,34-12,87 százalék között alakult.

Már a reálhozam is alakul

Az egyre csökkenő inflációval szemben is egyre eredményesebben küzdenek a pénztárak. A legutolsó, júniusi inflációs adat 20,1 százalékos volt, ilyen hozamot 2022 júliusa óta ugyan egyik önkéntes pénztári alap sem ért el, de vannak már olyan portfóliók, amelyek 15 százalék fölötti árfolyamemelkedésen vannak túl azóta, a legjobban a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár bebiztosító portfóliója áll, 12 hónap alatt 17,3 százalékot emelkedett az árfolyama. A magán-nyugdíjpénztári alapok negyede ért el 15 százalék fölötti hozamot 12 hónap alatt, a Budapest klasszikus alapja viszi a prímet 17,9 százalékos árfolyamemelkedéssel.

2023-ban viszont az év elejétől nézve a KSH átlagosan 4,6 százalékos áremelkedést mért, ezt a legtöbb pénztári portfólió hozama meghaladta. A magán-nyugdíjpénztári portfóliók mindegyikének nyeresége bőven meghaladja az áremelkedést az idén, vagyis azok a pénztártagok, akik most mennének nyugdíjba, hónapról hónapra több reálhozamot vehetnek majd fel, ha várnak a visszalépéssel – írja elemzésében a Bank360.hu.

Egyéves időtávon viszont még mindig nincs reálhozam sehol, de ha csökken az infláció, és a pénztárak jó teljesítménye kitart, akkor az idén erre is lehet esély. Az állampapírokat tartó portfóliók abból nyerhetnek sokat, hogy a magyar állampapírpiacon esnek a hozamok. Sok klasszikus és kiegyensúlyozott portfólió ért el emiatt jó teljesítményt.

Egy év után már ritka az egy számjegyű hozam

A magyarországi részvénypiacon is kedvezően alakultak az árfolyamok, ez főleg a magánnyugdíjpénztárakat segítette, mivel az ilyen intézményeknél korlátozott a külföldi befektetések aránya. Azok az alapok vannak valamelyest lemaradva, amelyek sok külföldi eszközt tartanak, a júniusban is tapasztalt forinterősödés ezeknek a portfólióknak visszavett a teljesítményéből.

A 2022. júliusa óta tartó 12 hónapban elvétve akadt csak olyan nyugdíjpénztári portfólió, amelyiknek a hozama nem haladta meg a 10 százalékot. Az önkéntes pénztáraknál ezek többnyire valamilyen trendkövető alapok, amelyektől hosszú távon azt várják, hogy jobban teljesítenek majd egy átlagos növekedési portfóliónál. Az Aegon, az Aranykor és az Erste trend vagy ESG alapja sereghajtó 12 hónap után, mindegyikükre jellemző, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem, a fenntarható fejlődés, a társadalmi egyenlőség iránt elkötelezett cégek papírjait részesítik előnyben.

A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye egyenletesebben alakult az elmúlt egy évben. A leggyengébben teljesítő alap (MKB klasszikus portfólió) is 10,63 százalékot emelkedett.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS