Bankmonitor: bezuhant a nyugdíjcélú befizetések reálértéke

2024. 02. 19., 15:10

Az elmúlt években tapasztalható rendkívül magas infláció a megtakarítási célú befizetések értékét is megtépázta. Bár létezik módszer a pénzromlás kivédésére, a Bankmonitor szakértői szerint ezt nem sikerült hatékonyan alkalmazni.

A Bankmonitor nyugdíjszakértőinek számításai szerint a nyugdíjcélú befizetések nem tartanak lépést az inflációval, ezért fennáll a veszélye a megtakarítások drasztikus elértéktelenedésének. Azt is bemutatjuk, hogy miért fontos rászokni az infláció kivédésére.

Hogyan lehet védekezni az infláció ellen?

A megtakarítók egyik fő ellensége az infláció: a fogyasztói árak emelkedéséből kifolyólag a félretett pénz évről évre veszít az értékéből. Rövid távon ez kevésbé szembetűnő, különösen alacsony infláció idején, de hosszú távon már nagyon súlyos károkat okozhat a megtakarítóknak a ki nem védett pénzromlás. Ráadásul a feladat kettős, hiszen nem csak a megtakarítási számlán már meglévő tőkét, hanem az új befizetéseket is védeni szükséges az inflációtól.

Az utóbbi célból alkalmazzák az úgynevezett „indexálás” módszerét, azaz a rendszeres megtakarítási célú befizetések fokozatos növelését. A hazai piacon létező gyakorlat például az évi 5 százalékos indexálás, ami azt jelenti, hogy egy havi 20 ezer forinttal elindított előtakarékosságnál a második évben már havi 21 ezer forintot fizet be a megtakarító. A harmadik évben további 5 százalékkal többet (22 050 forintot), és így tovább. A folyamatos inflációkövető indexálás segítségével garantálható, hogy a befizetések több évtizeden át is megtartsák az értéküket.

A nyugdíjbiztosításoknál nem sikerül az indexálás

A rendelkezésre álló statisztikák alapján a Bankmonitor megvizsgálta, hogy az utóbbi években sikerült-e széleskörűen alkalmazni a nyugdíjcélú megtakarítási számlákra érkező befizetések inflációkövető indexálását. Elsőként nézzük a folyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítások adatait, melyekhez a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) évkönyveiben foglalt információkat használtuk fel.

Látható, hogy 2015. és 2022. között a nyugdíjbiztosítással rendelkező magyar megtakarítók jellemzően havi 20-22 ezer forint körüli összeget tettek félre. Érdemi és tartós növekedésről nem beszélhetünk, 2015-ben és 2022-ben szinte hajszálpontosan megegyezett a nyugdíjcélú befizetések becsült átlagos értéke.

A problémát az okozza, hogy időközben a fogyasztói árak rendkívül sokat emelkedtek, így a változatlan nominális szintű befizetések reálértelemben nagyot zuhantak. Ha inflációval korrigáljuk az adatokat, akkor megkapjuk, hogy 2015-ös értéken már csak havi 16 500 forintot ért a 2022-es átlagos havi befizetés! Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban egyáltalán nem sikerült lépést tartani az inflációval, és a megtakarítók trendszerűen egyre kisebb reálértékű összegeket tettek félre.

Más jellegű a probléma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál

A Magyar Nemzeti Bank jóvoltából az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokról is elérhetők a szükséges adatok, melyek alapján erről a szektorról is készíthettünk becsléseket. Az átlagértékek megfelelő értelmezéséhez fontos tudni, hogy a vizsgált időszakban a pénztártagok nagyon jelentős része (2022-ben például 48 százaléka) inaktív volt, azaz nem teljesített befizetést a számlájára.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok körében évről évre növekedett az egy főre jutó átlagos havi befizetés, tehát úgy tűnik, hatékonyabban működött az infláció követése. (Bár az indexálás itt kevésbé jellemző, de a minimáldíjak emelésével a pénztárak is képesek magasabb összegű befizetésekre ösztönözni a megtakarítókat.) A fokozatosan emelkedő nominális befizetéseknek köszönhetően a reálértékek is stabilabban alakultak: 2015-től 2018-ig trendszerű emelkedést láthattunk, az infláció későbbi felfutása azonban némileg visszavetette a reálértékeket.

A pénztáraknál tehát nem az indexálás hiánya, hanem sokkal inkább a nagy arányú nemfizetés jelenti az elsődleges problémát. Habár összességében 1,1 millió ÖNYP-tagról beszélhetünk, közülük mindössze kb. 600 ezren lehetnek azok, akik ténylegesen előtakarékoskodnak. Ezért lehetséges, hogy 2022-ben a sokkal kisebb – kb. 450 ezer fős – bázissal rendelkező nyugdíjbiztosítási üzletág éves díjbevétele (121 milliárd forint) nagyságrendileg összemérhető volt az önkéntes nyugdíjpénztári díjbevételekkel (147 milliárd forint).

Mennyit számít hosszú távon az inflációkövetés?

Az infláció kivédésére szolgáló indexálás alkalmazása hosszú távon óriási hatással van a megtakarítás eredményességére. Ennek szemléltetésére hasonlítsunk össze két megtakarítót, akik mindketten 30 évesek, most kezdték el a nyugdíj-előtakarékosságot, eleinte havi 30 ezer forintot tesznek félre, kihasználják az elérhető 20 százalékos szja-visszatérítést, továbbá képesek évente nettó 7 százalék hozamot elérni, miközben az infláció mindvégig évi 5 százalék.

A két megtakarító közti egyetlen különbség, hogy egyikük évente 5 százalékkal emeli a befizetéseit, míg a másik változatlanul havi 30 ezer forintot tesz félre a számlájára. A nyugdíjkorhatár elérésének idején, azaz 65 éves korukban döbbenetes különbség lesz a kettejük vagyona között. Aki alkalmazta az indexálást, ő mai értéken 21,3 millió forinttal mehet nyugdíjba, míg társának kb. feleennyi, mai értéken 11,6 millió forint lesz a számláján.

A hosszú távú megtakarítások világában kritikus fontosságú az inflációkövető indexálás. Mégis az rajzolódik ki az elérhető statisztikákból, hogy a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek általánosságban nagyon kevés figyelmet szentelnek ennek a tényezőnek, emiatt az elmúlt években közel sem sikerült megőrizniük a befizetéseik reálértékét. Ha ez a trend még sokáig folytatódik, akkor ezek a megtakarítók komoly veszteséget (pénzkiesést) szenvedhetnek el az évtizedek során.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS