A befizetések csúcsra járnak, és megváltozott a felhasználásuk is. Már nem a gyógyszertárakban, hanem a magánegészségügyben költik el a legtöbb pénzt a tagok – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Aki teheti, hátat fordít az állami egészségügynek, és keresi a magánorvosi ellátásokat – egyebek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss megjelent adataiból. Az idei első félévben 31 ezerrel nőtt az önsegélyező- és egészségpénztárak taglétszáma, amely most már meghaladja az 1,155 milliót. Ezek a pénztárak jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy különféle egészségügyi termékeket és szolgáltatásokat adókedvezménnyel támogatva vegyenek igénybe a tagok és közeli hozzátartozóik, emellett pedig számos önsegélyező szolgáltatást is nyújthatnak.
Az, hogy mennyire próbálnak áttérni a magyarok a magánellátásokra, jól mutatja, hogy az egészségpénztárak első féléves tagdíjbevétele 33,6 milliárd forintra ugrott, ami 25 százalékkal több a tavalyinál. A munkavállalók egyéni befizetései több mint 27, a munkáltatói befizetések csaknem 14 százalékkal nőttek 2023-hoz képest. A második félév pedig várhatóan még erősebb lesz, az elmúlt években ugyanis a július-decemberi időszakban jellemzően másfélszer annyi tagdíj folyt be ezekbe a kasszákban, mint az év első hat hónapjában.
Ennek nyilván adóoptimalizálási okai voltak, az év végéig elkönyvelt befizetésekre lehet ugyanis visszaigényelni a következő év tavaszán a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos szja-visszatérítést. Az idén hat hónap alatt 15,85 milliárd forintot utalt vissza a NAV a pénztártagok számláira, 17 százalékkal többet, mint tavaly.
A pénztári alapok is szépen híznak, a félév végén már csaknem 90 milliárd forint volt a fedezeti alapban, amely a tagok egyéni számláinak az egyenlege. Egy átlagos pénztártagnak ez alapján 77,5 ezer forintja volt a számláján. Ez ugyan nem tűnik soknak, de az egészségpénztárakra jellemző, hogy a befizetett összeget viszonylag hamar el is költik a tagok.
A szolgáltatási kiadások listáját az egészségpénztárak 25 évvel ezelőtti indulása óta a gyógyszervásárlások vezették. A legtöbb pénzt a patikákban hagyták a tagok, bár fokozatosan zárkózott fel értékben a „társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése” kategória, vagyis a magánorvosi ellátás.
Az idén az első félévben történt meg először, hogy a legnagyobb értékben már nem gyógyszerre, hanem magánorvosra költöttek a pénztártagok: több mint 18,43 milliárd forintot fordítottak erre, miközben gyógyszerre 18,26 milliárdot költöttek. A harmadik helyen a gyógyászati segédeszközök, például szemüvegek, hallókészülékek vásárlása áll, erre 6,7 milliárd forint ment el. A teljes egészségpénztári költés az idei első félévben 47,8 milliárd forint volt, ez a három szolgáltatás tette ki a tagok kiadásainak több mint a 90 százalékát.
Az egészség- és önsegélyező pénztárakban lévő egyenleg azonban a felsoroltakon kívül még számos kiadásra felhasználható. Ezeknek alapvetően két csoportja van, egy részük az egészséggel kapcsolatos, a másik részük önsegélyező típusú. Utóbbiaknál általános szabály, hogy a befizetés és a kiadás között fél évet várni kell, mert a pénztári egyenlegből csak azt a részt lehet így elkölteni, amelyik már legalább 180 napja a számlán van. Megéri azonban a várakozás, hiszen az egészségpénztárak is befektetik a befizetett pénzt, amelyen keletkezhet hozam, másrészt a 20 százalékos szja-visszatérítés miatt így is sokat spórolhatnak a tagok bizonyos kiadásaikon.
Az önsegélyező szolgáltatások közül jelenleg a lakáshitel-törlesztés a legnépszerűbb, az idén fél év alatt csaknem 1,5 milliárd forintnyi törlesztőrészletet fizettek be egészségpénztárból a tagok.
A második helyen a gyerek születéséhez kapcsolódó kiadások állnak, ezek értéke meghaladta az egymilliárd forintot. A szülők akár egymillió forintot is felvehetnek gyerekszületéshez kapcsolódó támogatás címen gyerekenként.
Emellett a pénztári egyenleg felhasználható még a nagyobb gyerekek iskoláztatására is, egyebek között tanszereket, ruhákat, és más eszközöket vásárolhatnak a szülők a tanév során. Egyetemista, főiskolás gyereknél pedig a tandíjat vagy az albérletet, kollégiumot is lehet egészségpénztárból fizetni – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. Ezek a szolgáltatások azonban egyelőre még nem túl elterjedtek a tagok körében. A különféle egyéb kiadásokra összesen alig 400 millió forint ment el hat hónap alatt. A tagok közül sokan nem is tudnak a beiskolázási támogatás lehetőségéről, amit éppen most, a tanévkezdéskor használhatnak ki nagyobb összegben.
Akár 232 ezer forint egészség- és önsegélyező pénztári beiskolázási támogatást is igénybe vehetnek a tanévkezdésre készülő pénztártag szülők az egyenlegük terhére. Ráadásul ennek 20 százalékát, 46 400 forintot szja-kedvezményként vissza is kapnak.
A pénztári támogatás az óvodásoktól egészen a 25 év alatti, felsőoktatási tanulmányaikat folytató diákok után vehető igénybe ruházatra, taneszközökre, tankönyvekre, de akár a felsőoktatási tandíjra, kollégiumi vagy albérlet-költségekre is. Az igénybevétel feltétele egyebek közt a tanintézmény látogatásának igazolása, a tanév első napját legfeljebb 15 nappal megelőző vásárlási számlák becsatolása, illetve, hogy a pénztári megtakarítás előzőleg legalább 180 napja legyen a számlán. Utóbbira fontos figyelni, tehát az, aki csak most kap észbe, és lép be egy ilyen pénztárba, az majd 180 nap után használhatja fel erre a megtakarításait, ahogyan az is, aki mostantól növeli meg a pénztári befizetését ennek érdekében.
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.