Javult a középkorúak anyagi helyzete a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely a szubjektív jövedelmi helyzetet vizsgálta. Egy év alatt 34 százalékról 26 százalékra csökkent az anyagi nehézségekkel szembesülők aránya.
A korábbi kedvezőtlen gazdasági környezet enyhülése, az infláció lassulása, a reálbérek növekedése nyomán kedvezőbb anyagi helyzetbe kerültek a középkorúak a K&H biztos jövő kutatás második negyedéves eredményei szerint.
A 30-59 éves korosztályban az átlagos háztartási jövedelem 566 ezer forint lett, a medián pedig 484 ezer forintot tett ki – utóbbi azt mutatja meg, hogy a megkérdezettek felénél ennél magasabb, a másik felénél ennél alacsonyabb összegről volt szó. A háztartási jövedelmeket nézve szignifikáns emelkedés látható az előző három negyedév értékeihez képest: egy évvel korábban a háztartások átlagos jövedelme 472 ezer, a medián 384 ezer forint volt.
Bár a kutatás eredményei szerint az átlagos háztartási jövedelem növekedése meghaladja az átlagbéreknél látható emelkedést, az utóbbiak is jelentős előrelépést mutatnak. A hivatalos számok szerint a bruttó átlagbérek 13,5, a nettók 13,4 százalékkal voltak magasabbak idén áprilisban, mint egy évvel korábban, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 9,5 százalékot tett ki. Bár a keresetek alakulása alapján idén a vásárlóerő fokozódott, ennek köszönhetően a kiskereskedelemben is javulás látható, ám az óvatossági faktor még mindig elég erős. Ez azt jelenti, hogy sok háztartás a kedvezőbb anyagi helyzet ellenére még nem növelte jelentősen a költéseit, a drágább, tartós fogyasztási cikkeknél pedig egyértelműen látható továbbra is visszafogott forgalom.
A friss felmérés részletes adataiból az is látszik, hogy kevesebben vannak azok, akik kedvezőtlen anyagi helyzetben vannak a szubjektív álláspontjuk szerint.
A válaszadók 2 százalékára igaz, hogy nélkülözniük kell, hogy megéljenek. A havonta rendszeresen anyagi problémákkal szembesülők a megkérdezettek 8 százalékát adták, emellett 16 százalékuk azt mondta, hogy éppen beleférnek a havi költségvetésükbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy összesen 26 százalékos azoknak az aránya, akik kisebb-nagyobb anyagi problémákkal küzdöttek az idei második negyedévben. Ez javulást jelent az egy évvel korábbi helyzethez képest, amikor 34 százalékos volt az arányuk.
Ezzel párhuzamosan a tavalyi 37 százalékról 26 százalékra csökkent azoknak a száma, akiknél nincsenek megélhetési problémák, ugyanakkor félretenni már nem tudnak. 36 százalékos volt azoknak a részesedése a válaszadókon belül, akik jól kijönnek a jövedelmükből és alkalmanként takarékoskodni is tudnak: ők egy évvel ezelőtt még csak 23 százalékos arányt értek el. Szintén kedvező, hogy megduplázódott, azaz 12 százalékra nőtt azoknak a száma, akik gond nélküli életről számoltak be, és rendszeresen félre is tudnak tenni.
A felmérés adatait értékelve Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője azt mondta, hogy a megtakarításokon belül kulcsfontosságú a hosszú távra, például a nyugdíjas évekre szóló öngondoskodás: minél korábban nekilát valaki félretenni, annál nagyobb összeget tud felhalmozni időskorára. A jövedelmek idei változása jó alapot ad azoknak is, akik ezt esetleg még nem tették meg, hiszen értékálló, hosszú távon gyarapodó megtakarításról van szó, továbbá a befizetések után 20 százalék, maximum 130 ezer forint adójóváírás is igényelhető.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.