KAVOSZ: az AVHGA csökkenti a garanciadíjait

KAVOSZ: az AVHGA csökkenti a garanciadíjait
2024. 01. 30., 19:00

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) jelentősen csökkenti az agrárhitelekhez adott garanciadíjait a Széchenyi Kártya Programban, így az agrárium vállalkozásai is olcsóbban jutnak a program hiteleihez – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

A KAVOSZ és az AVHGA közötti megállapodás értelmében 2024. februártól kétharmadával – évi nettó 0,2 százalékra – csökken az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukcióban a vállalkozások által fizetendő garanciadíj mértéke, ez érdemi megtakarítást jelent az agrárvállalkozások számára.

A KAVOSZ vezérigazgatója szerint a vállalati hitelezési piacon az ilyen kamat- és egyéb hiteldíj csökkentések tovább ösztönözhetik a vállalkozói hitelfelvételt, az aktív banki hitelezés pedig elengedhetetlen a gazdaság növekedéséhez. Ehhez fontosak a kamat- és díjcsökkentések, és ezért is fontosak az olyan lépések, mint a kormány és a bankszövetség megállapodása, amely értelmében a piaci kamatozású hiteleknél a bankok 3 hónapig vállalják, hogy 6 hónapra elengedhetik a BUBOR feletti kamatfelárat, ezzel érdemi forrásköltség csökkenés következik be – hangsúlyozta Krisán László.

Jelenleg az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program biztosítja a legolcsóbb vállalkozói hiteleket, évi 1,5 százalék és 5 százalék között fix kamat mellett, 1–10 éves futamidőre akár maximum 1,4 milliárd forint összegben nyújt kedvezményes finanszírozást.

A Széchenyi Kártya Program évente sok tízezer vállalkozásnak nyújt segítséget. 2023-ban több mint 46 ezer szerződést kötöttek közel 1700 milliárd forint összegben. A program létrejötte óta pedig több mint 480 ezer ügylet valósult meg 7800 milliárd forint összegben. Jelenleg naponta átlagosan 300 ügyféltől, több mint 11 milliárd forint összegű hiteligénylést fogadnak be. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS