CSOK Plusz: háromszoros előny az első lakást vásárlóknál

2024. 01. 15., 17:40

A megújult otthonteremtési támogatás szűkebb körnek ugyan, de jelentős segítséget nyújt a gyermeket tervező párok ingatlanvásárlásához, az első lakást vásárlók így az idei ingatlanpiac egyik legjelentősebb mozgatói lehetnek – vélik a Duna House szakértői.

„Az új támogatási rendszer részleteinek hatása már a tavalyi évet is befolyásolta, hiszen az utolsó hónapokban sokan rászánták magukat az ingatlanvásárlásra azok közül, akik akár koruk, akár gyermekvállalási terveik miatt nem lehetnek jogosultak az új CSOK Pluszra. Ők a múlt év végén megragadták az utolsó pillanatos lehetőséget, előrehozták a gazdasági és hitelezési nehézségek miatt halogatott saját ingatlannal kapcsolatos terveiket, ennek köszönhetően mind a fővárosi, mind a vidéki tranzakciók között már az óév decemberében élre tört az első lakásukat szerző ügyfelek csoportja. Vidéken 28 százalékban, Budapesten az adásvételek 31 százalékban voltak jelen és átlagosan 47,7 millió forint ráfordításával élhető, körülbelül 60 négyzetméter alapterületű lakásokra tettek szert, míg vidéken átlagosan 32,6 millió forint is elegendő volt egy 20 négyzetméterrel nagyobb, vagyis 80 m2-es otthonra is – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Idén pedig elérkezett a CSOK Plusz igénylői körébe tartozó első lakásukat vásárlók ideje, akiknek mind a megfelelő ingatlan kiválasztása, mind a friss támogatási rendszer részleteinek könnyed értelmezése és az igénylési folyamat problémamentessége érdekében tanácsos lesz az ingatlan- és pénzügyi szakértői támogatás. A CSOK Plusszal járó előnyökkel összességében több millió forinttal járnak jobban a családok.” Az első saját otthon megvásárlása nem csekély anyagi ráfordítást jelent, ezért a kételyek és bizonytalanságok eloszlatása céljából az ingatlanközvető összeszedte a CSOK Plusszal járó három legfontosabb előnyt.

1. Egyedülálló kamatszinten igényelhető, jelzálogcélú lakáshitel és részleges tartozás-elengedés

A jelenlegi piaci környezetben egyedülálló lehetőséget jelent az igénylők számára a CSOK Plusz, amellyel kedvezményes és megbízható, vagyis a teljes futamidőn keresztül fix kamatszinten, maximum 3 százalékon juthatnak lakáshitelhez a gyermeket tervező házaspárok. A meglévő és a vállalt gyermekek összlétszámától függően 15, 30 vagy maximum 50 millió forint lehet a hitel összege, amelyet minimum 10, maximum 25 éves futamidőre vehetnek fel a párok. A kölcsönigénylés benyújtását követően megszületett második és harmadik gyermek után pedig 10–10 millió forinttal kevesebbet kell majd visszafizetni a tartozás-elengedésnek köszönhetően, így tovább emelkedik a támogatás igénybevételével megspórolt összeg.

2. Teljes illetékmentesség

A CSOK Plusszal vásárolt ingatlanok esetében teljes illetékmentességre jogosultak a vevők, ami annyit tesz, hogy értékhatártól függetlenül mentesülnek a vagyonszerzési illeték kifizetése alól, vagyis ennek az intézkedésnek köszönhetően a lakás vagy ház teljes vételárának 4 százaléka maradhat a zsebükben. Fontos: az illetékmentesség terén ugyan nincs megszabott értékhatár, ettől függetlenül nem szabad elfelejteni, hogy a CSOK Plusz igénylése első közös lakás vásárlása esetén 80 millió, nagyobb ingatlanba költözés esetén pedig 150 millió forintos ingatlanértékig bezárólag engedélyezett.

3. Tíz százalékos önerő-kötelezettség

Végül, de nem utolsósorban jelentősen megkönnyítheti a döntéshozást, hogy a korábbi 20 százalékról 10 százalékra csökken a szükséges önerő mértéke, tehát feleannyi kezdőtőkét szükséges előteremteni azoknak, akik első saját lakásukra szerződnének.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS