Lassan több állampapírja lesz a lakosságnak, mint bankbetétje

2023. 09. 08., 10:39

Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái júliusban. A lakosságnál lévő állampapír-állomány alig 20 milliárd forintra van már csak a betétek volumenétől. Az adatok alapján azonban a szocho nem tolt olyan sokat az állampapírok szekerén, mint azt remélni lehetett – írja a Bank360.hu.

Júliusban csaknem 290 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást került értékpapírszámlákra a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Ezzel történelmi csúcsra, 21 116 milliárd forintra nőtt a kisbefektetők értékpapír-állománya. Ennek az összegnek több mint a fele, 11 755,6 milliárd forint volt állampapírban.

A kormány állampapírokkal kapcsolatos egyik terve már bőven megvalósult, 2023-ra a lakosság állampapírban tartott megtakarításainak volumene átlépte a 11 ezer milliárd forintot. A másik terv is a finisben járhat, sőt lehet, hogy már meg is van, bár statisztikai adat még nem jelent meg róla. Hamarosan a háztartásoknál lévő állampapír-állomány meghaladhatja a bankbetétekét. Július végén már csupán 21 milliárd forint volt a különbség a betétek javára, és miközben a betétállomány folyamatosan csökken, az állampapírok azért vonzanak friss pénzt – írja a Bank360.hu.

A legfőbb vonzerejük az inflációt követő kamatozás, főleg ennek köszönhető, hogy júliusban is több mint 160 milliárd forintot tettek a kisbefektetők állampapírba. A másik tényező az adózás lehet, az állampapírok hozamát ugyanis nem terheli kamatadó, miközben a többi befektetését alapesetben igen. Sőt az ingatlanalapok kivételével a kamatjövedelmekre július 1-től 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

A befektetési alapok vonzóak maradtak

Az új közteher viszont a jelek szerint nem mért súlyos csapást a többi befektetési termékre sem. A befektetési alapokba júliusban is több mint 145 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott. A statisztikák szerint a háztartások főleg a kötvényalapokat tartják vonzónak. Befektetési alapokban július végén már több mint 7500 milliárd forintot tartottak a háztartások, ami történelmi rekord.

Banki kötvényekbe is csaknem 14 milliárd forintnyi friss megtakarítás került annak ellenére, hogy a kötvényjegyzések zöme június végén, a szocho bevezetése előtt lezárult. Ilyen hitelpapírokban 487 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van, ami kilencéves rekord. Komolyabb mennyiségű banki kötvényt utoljára a 2008-2009-es hitelválság idején bocsátottak ki a magyarországi bankok, amikor a bankközi hitelezés befagyott, és égető szükségük volt a lakosságtól származó likviditásra. Más vállalatok – vagyis nem bankok – kötvényeit a lakosság nem nagyon vásárolja a 2015-ös Quaestor-botrány óta, alig 21 milliárd forintot tartanak ilyen értékpapírban a kisbefektetők.

Az OTP-spekuláció folytatódik

A részvénybefektetések forgalma a tőzsdei árfolyamokhoz igazodik. A kisbefektetők egy része az árfolyam-emelkedések idején elad, a zuhanáskor pedig vásárol. Júliusban ismét sokan realizálták a profitot, és adtak túl a papírjaikon, 31 milliárd forint távozott a magyar részvénypiacról. Ennek ellenére is nőtt a lakosság részvényekben lévő vagyona, és 1338 milliárd forintos történelmi csúcson volt, mivel az árfolyam-emelkedés miatt 55,5 milliárd forint nyereséget értek el a részvényesek.

A nem pénzügyi vállalatok részvényeivel csak kisebb mértékben spekulálnak a kisbefektetők, a legnagyobb forgalom az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis bankok részvényeinél látható. A Budapesti Értéktőzsdén ez praktikusan az OTP-papírokat jelenti. Júliusban több mint 26 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el a háztartások, ennek ellenére is történelmi rekordon, 705 milliárd forinton volt a banki részvényállományuk a hónap végén, az árfolyamokon ugyanis csaknem 38 millliárd forintot kerestek.

Azok sem jártak rosszul, akik megtartották az OTP-részvényt, vagy éppenséggel vásároltak még. A július végén 12 810 forinton záró bankpapír ugyanis azóta már bőven 14 ezer forint fölött forog, és rendületlenül araszol a 2022 februárja óta, vagyis az orosz-ukrán háború kitörése óta nem látott szintek felé.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS