Lassan több állampapírja lesz a lakosságnak, mint bankbetétje

2023. 09. 08., 10:39

Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái júliusban. A lakosságnál lévő állampapír-állomány alig 20 milliárd forintra van már csak a betétek volumenétől. Az adatok alapján azonban a szocho nem tolt olyan sokat az állampapírok szekerén, mint azt remélni lehetett – írja a Bank360.hu.

Júliusban csaknem 290 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást került értékpapírszámlákra a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Ezzel történelmi csúcsra, 21 116 milliárd forintra nőtt a kisbefektetők értékpapír-állománya. Ennek az összegnek több mint a fele, 11 755,6 milliárd forint volt állampapírban.

A kormány állampapírokkal kapcsolatos egyik terve már bőven megvalósult, 2023-ra a lakosság állampapírban tartott megtakarításainak volumene átlépte a 11 ezer milliárd forintot. A másik terv is a finisben járhat, sőt lehet, hogy már meg is van, bár statisztikai adat még nem jelent meg róla. Hamarosan a háztartásoknál lévő állampapír-állomány meghaladhatja a bankbetétekét. Július végén már csupán 21 milliárd forint volt a különbség a betétek javára, és miközben a betétállomány folyamatosan csökken, az állampapírok azért vonzanak friss pénzt – írja a Bank360.hu.

A legfőbb vonzerejük az inflációt követő kamatozás, főleg ennek köszönhető, hogy júliusban is több mint 160 milliárd forintot tettek a kisbefektetők állampapírba. A másik tényező az adózás lehet, az állampapírok hozamát ugyanis nem terheli kamatadó, miközben a többi befektetését alapesetben igen. Sőt az ingatlanalapok kivételével a kamatjövedelmekre július 1-től 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.

A befektetési alapok vonzóak maradtak

Az új közteher viszont a jelek szerint nem mért súlyos csapást a többi befektetési termékre sem. A befektetési alapokba júliusban is több mint 145 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott. A statisztikák szerint a háztartások főleg a kötvényalapokat tartják vonzónak. Befektetési alapokban július végén már több mint 7500 milliárd forintot tartottak a háztartások, ami történelmi rekord.

Banki kötvényekbe is csaknem 14 milliárd forintnyi friss megtakarítás került annak ellenére, hogy a kötvényjegyzések zöme június végén, a szocho bevezetése előtt lezárult. Ilyen hitelpapírokban 487 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van, ami kilencéves rekord. Komolyabb mennyiségű banki kötvényt utoljára a 2008-2009-es hitelválság idején bocsátottak ki a magyarországi bankok, amikor a bankközi hitelezés befagyott, és égető szükségük volt a lakosságtól származó likviditásra. Más vállalatok – vagyis nem bankok – kötvényeit a lakosság nem nagyon vásárolja a 2015-ös Quaestor-botrány óta, alig 21 milliárd forintot tartanak ilyen értékpapírban a kisbefektetők.

Az OTP-spekuláció folytatódik

A részvénybefektetések forgalma a tőzsdei árfolyamokhoz igazodik. A kisbefektetők egy része az árfolyam-emelkedések idején elad, a zuhanáskor pedig vásárol. Júliusban ismét sokan realizálták a profitot, és adtak túl a papírjaikon, 31 milliárd forint távozott a magyar részvénypiacról. Ennek ellenére is nőtt a lakosság részvényekben lévő vagyona, és 1338 milliárd forintos történelmi csúcson volt, mivel az árfolyam-emelkedés miatt 55,5 milliárd forint nyereséget értek el a részvényesek.

A nem pénzügyi vállalatok részvényeivel csak kisebb mértékben spekulálnak a kisbefektetők, a legnagyobb forgalom az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis bankok részvényeinél látható. A Budapesti Értéktőzsdén ez praktikusan az OTP-papírokat jelenti. Júliusban több mint 26 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el a háztartások, ennek ellenére is történelmi rekordon, 705 milliárd forinton volt a banki részvényállományuk a hónap végén, az árfolyamokon ugyanis csaknem 38 millliárd forintot kerestek.

Azok sem jártak rosszul, akik megtartották az OTP-részvényt, vagy éppenséggel vásároltak még. A július végén 12 810 forinton záró bankpapír ugyanis azóta már bőven 14 ezer forint fölött forog, és rendületlenül araszol a 2022 februárja óta, vagyis az orosz-ukrán háború kitörése óta nem látott szintek felé.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 11:25
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS