Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2023. júliusi adatokat

2023. 09. 07., 19:22

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 269 milliárd forinttal növekedett júliusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 43 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júliusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 261 milliárd forintot, a törlesztések 459 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 191 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 361 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 474 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 8 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál az árváltozás 77 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júliusban sem új kibocsátás, sem lejárat nem volt, a tranzakció nagyságát a kamathalmozódás és kamatfizetés egyenlege határozta meg. Az árváltozás 85 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 256 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 31 milliárd forinttal csökkent júliusban. A tárgyhónapban a rábocsátások 12 milliárd, a lejáratok 27 milliárd forintot tettek ki. A tranzakciót ezen túlmenően kamatfizetések is alakították. Az árváltozás a hozamváltozások hatására -3 milliárd forintot ért el júliusban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 800 milliárd forintot tett ki július végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya júliusban 537 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 683 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 5115 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 704 milliárd forintot ért el a hó végén. (MNB)

Júliusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 15 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 57 milliárd forint volt. Az árváltozás 55 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 126 milliárd forinttal növelte az állományt. Júliusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 633 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 500 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 15 198 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 359 milliárd forint, a lejáratoké 105 milliárd forint volt. Az árváltozás 195 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 99 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 191 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 4376 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 353 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 61 milliárd forintot tettek ki július végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 2 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 188 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során egy új részvénybevezetés és két részvénykivezetés volt a Budapesti Értéktőzsdén.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 512 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett szintén csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és az egyéb kötvények állománya, a csökkenés 41 milliárd és 14 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a tőzsdei részvények és a befektetési jegy állományuk nőtt, a növekedés 33 milliárd és 4 milliárd forintot ért le.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 243 milliárd forinttal csökkent júliusban. Csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az MNB kötvény, az egyéb kötvény és a jelzáloglevél állományuk, a csökkenés 192 milliárd, 98 milliárd, 21 milliárd és 17 milliárd forintot tett ki. A befektetési jegy állományuk 85 milliárd forinttal növekedett júliusban.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 291 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 161 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 197 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból 12 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, míg a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 48 milliárd forint állománycsökkenés figyelhető meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 145 milliárd és 15 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvény állományuk 31 milliárd forinttal csökkent júliusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya növekedett a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül júliusban a külföldi és a háztartások szektoron kívül minden szektorban csökkent az állomány. A külföldiek állománya 221 milliárd forinttal nőtt, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok állománya 114 milliárd forinttal, a nem pénzügyi vállalatok állománya 16 milliárd forinttal és az államháztartási szektor állománya 9 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 187 milliárd forinttal növekedett júliusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS