Hitelért nem állnak sorban a magyarok, de a bankszámlák száma történelmi csúcsra ért, a devizaszámlák népszerűsége különösen megugrott – derül ki a Bank360.hu összeállításából. A készpénzfelvétel kétéves mélyponton áll, a mobiltelefonos fizetés viszont rohamosan terjed, már csaknem minden ötödik kártyás tranzakciót így hajtják végre a magyarok.
A magas kamatok sokak kedvét elvették a hitelfelvételtől, a bankoknak azonban mégis van minek örülni, mert az elmúlt egy évben annál többen mentek hozzájuk új bankszámlát nyitni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból kiderül, hogy március végére meghaladta a 10,8 milliót a magyarországi bankokban vezetett számlák száma, ezzel megdőlt a korábbi történelmi csúcs, amely több mint 10 éven át állt fenn, mivel a tranzakciós illeték bevezetése és az ingyenes bankszámlacsomagok eltűnése után mintegy 560 ezer bankszámlát szüntettek meg Magyarországon - döntő részben a lakossági ügyfelek.
Március végén azonban már 9,616 milliónál is több forint bankszámlát, emellett 1,188 millió devizaszámlát vezettek a hazai pénzügyi intézmények, utóbbi szintén történelmi rekord. A devizaszámlák iránti keresletet indokolhatja a forint árfolyamának ingadozása. Emiatt sokan kezdtek devizában megtakarítani, illetve a bankban lévő forintjaikat euróra, dollárra váltani. A magas forintkamatok másik következménye volt, hogy a vállalkozások devizahiteleket vettek fel, ezekhez szintén szükség lehetett deviza bankszámlára.
Az elsődlegesen fizetési célú számlák száma is átlépte a 6,7 milliót, vagyis egyre több ügyfelük van a bankoknak. A bankkártya-használat is magas szinten áll, csaknem 9,9 millió plasztiklap van forgalomban az országban, ebből 8,8 millió betéti kártya, a hitelkártyák száma pedig folyamatosan csökken, már alig éri el az 1,1 millió darabot. A modern technológiai újítások közül a magyarok a mobiltárcákat nagyon szeretik, a bankkártyák 19 százalékát regisztrálták már valamilyen erre való alkalmazásba, és a kártyás vásárlási tranzakciók csaknem 20 százaléka is valamilyen okoseszközzel történik, igaz, ezek átlagos értéke alacsonyabb, mint a hagyományos bankkártyás vásárlásoké.
Az azonnali fizetési rendszer egyéb újításait viszont csak egy szűk réteg használja. Másodlagos azonosítót például csupán a fizetési számlák 0,86 százalékához állítottak be, és a használat nem is nő, 2021 végén például 0,96 százalék volt a másodlagos azonosítóval rendelkező bankszámlák aránya. A negyedév során nem egészen 18 ezer utalás történt másodlagos azonosítóra, alig 1 milliárd forint értékben.
A másik újdonság, a fizetési kérelem sem hozta eddig lázba a magyarokat. 8307 alkalommal történt ilyen tranzakció három hónap alatt, ezek összértéke 408 millió forint volt. Úgy tűnik, a fintech-cégek praktikus szolgáltatásait a hagyományos bankok ügyfelei egyelőre alig használják, pedig több hitelintézetnél a fizetési kérelemre indított utalások ingyenesek szemben más banki átutalásokkal, amelyekre gyakran ráterhelik a tranzakciós illetéket.
A bankkártya-elfogadás egyre jobban terjed, az idei első negyedévben több mint 6 ezer új fizikai és 2 ezer új internetes kereskedő vezette be ezt a fizetési módot. A POS-terminálok száma megközelíti a 243 ezret, ami 14 ezres növekedés egyetlen negyedév alatt. Az MNB a bankautomaták számát is növelni szeretné, erről januárban rendeletet is kiadott. Úgy tűnik, a folyamat már el is kezdődött, mert március végén 4769 ATM volt az országban, 31-gyel több mint 2022 végén, ebből 25-öt a megyeszékhelyeken telepítettek. A postahivatalok POS-termináljaival együtt összesen 10 950 helyen tudnak most készpénz felvenni a magyarok.
A kártyás vásárlások száma 2021 első negyedévéhez képest 17,7 százalékkal nőtt, az értéke pedig 31,7 százalékkal bővült. A magyarok kevesebbet költöttek bankkártyával az első negyedévben, mint a 2022 negyedik negyedévében, de ez általában minden évben így van, hiszen a karácsony előtti időszakban jobban kinyitják a pénztárcájukat az emberek. Összesen több mint 406 milliószor használták a bankkártyájukat a magyarok vásárlása a negyedév során, a költések értéke pedig megközelítette a 4 ezer milliárd forintot.
A készpénzfelvétel visszaszorulóban van, 21,36 milliószor vettek ki pénz az ATM-ekből a magyarországi bankkártya-tulajdonosok, ezek értéke 2208 milliárd forint volt, vagyis alig több mint a fele a kártyás vásárlásokénak. A készpénzfelvételek darabszáma és értéke is kétéves mélyponton van, ami azt jelzi, az emberek nem akarnak már olyan sok készpénzt tartani, főleg, hogy a magas inflációs környezetben a készpénz folyamatosan veszít az értékéből. Egy átlagos bankkártyás ennek megfelelően alig két alkalommal használta a bankautomatákat készpénzfelvételre az első három hónapban, és egy-egy alkalommal 103 ezer forint körüli összeget vettek fel átlagosan.
Júliustól az ATM-ek mellett a boltokból is lehet majd a kasszáknál készpénzt felvenni. A bankoknak kötelezően engedélyezniük kell havonta két alkalommal összesen 40 ezer forint értékig az ingyenes pénzfelvételt a bolti pénztáraknál. Az persze a kereskedőkön is múlik, hogy mennyire fog elterjedni a cash-back szolgáltatás. Ha ők nem vezetik be a szolgáltatást, akkor a vásárló nem juthat hozzá készpénzhez a boltban - írja a Bank360.hu.
Úgy tűnik, nem csak a pesti bulinegyedből van elege az ott lakóknak: Tokió egyik legnépszerűbb turistaövezete is igyekszik megfékezni a tivornyát.
Az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetésnek.