Jóval ezer milliárd fölötti profitot termeltek a bankok

2023. 12. 05., 16:10

A tavalyi három és félszerese eddig a bankok nettó nyeresége. Az 1139 milliárdos szám mögött azonban sok a nagy összegű egyszeri tétel, például a korábban a háború miatt képzett tartalékok felszabadítása vagy a Sberbankból visszakapott pénz, és az osztalékok is javították a hitelintézetek eredményét – olvasható a Bank360.hu elemzésében.

Annak ellenére szédületes profittal zárták az idei első kilenc hónapot a bankok, hogy a hitelezés több területen is a földbe állt, és a különadókkal sem fukarkodott a kormány. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a szektor konszolidált adózott eredménye 1591 milliárd forint lett, csaknem a triplája a tavalyinak. A konszolidált adattal kapcsolatban azonban tudni kell, hogy ebben benne van például az OTP külföldi leánybankjainak a nyeresége is, ezért a magyarországi bankszektorról sokkal pontosabb képet ad a nem konszolidált adat – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu elemzése. Azonban ez utóbbi alapján is minden korábbi rekordot megdöntött a bankszektor nyeresége, az 1139 milliárd forintos profit a három és félszerese a tavalyinak.

Az óriási számok már nem okoznak meglepetést, hiszen több nagybank is közzétette korábban a kilenc havi eredményét. Az MBH Bank például 181 milliárd forintos adózás utáni profitról számolt be nemrég, az OTP Bank magyarországi alaptevékenysége (OTP Core) osztalékok nélkül 162 milliárd, a leánybankoktól kapott osztalékokkal együtt pedig 318 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el. A K&H Bank több mint 70 milliárdos, az Erste Bank Hungary majdnem 90 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el.

Sok az osztalék, a visszaírt értékvesztés

A gigantikus számok mögött persze egyszeri tételek is állnak, ilyen például a Sberbankkal kapcsolatos 2022-es OBA befizetések visszautalása. A betétesek kártalanítását fedező mintegy 73,5 milliárd forintnyi extra befizetést az Országos Betétbiztosítási Alapba (OBA) és 75 milliárd forintnyi kötvényt a bankoknak kellett kifizetniük. A bank végelszámolása során viszont kiderült, a betétesek pénze megvan, így az extra OBA-befizetéseket a bankok visszakapták.

Szintén nagy tétel a nyereségben a leánycégektől kapott osztalék, ez 300 milliárd forinttal növelte az idén a hitelintézetek eredményét. Az értékvesztés és céltartalék soron tavaly még 363 milliárd forintos mínusz állt főleg az orosz-ukrán háború hatásai miatt. Ugyanebben a rubrikában az idén 9 milliárd forintos pluszt jegyez a bankszektor, tehát úgy tűnik, a háború miatt mégsem dőlt be annyi hitel, mint amire eleinte számítottak.

Szintén növelhetik a bankok nyereségét olyan – sokszor virtuális – tényezők, mint az állampapír-árfolyamok változása. Bizonyos támogatott hitelek (például a babaváró támogatás ilyen) állományát a bankoknak az aktuális állampapír-árfolyamok alapján kell értékelni. Ha az állampapírok árfolyama esik - tavaly ez történt -, ez az állomány leértékelődik, ha emelkedik, mint ahogy az idén történt, akkor pedig virtuális nyereség képződik rajta.

A többi szám már nem olyan szép

A bankok fő tevékenysége, a hitelezés már nem hozott ekkora hasznot a Bank360.hu elemzése szerint. A kamatbevételek tavalyhoz képest csupán 119,5 százalékkal emelkedtek, ami magas érték, de a kamatszint is megugrott. A kamatráfordítások ennél nagyobb mértékben 183,1 százalékkal nőttek 2022-höz képest. A kamateredmény így 37 százalékkal lett magasabb a tavalyinál, a díj- és jutalékeredmény 8,8 százalékkal nőtt. Bár a hitelintézetek rendszerint az előző évi átlagos inflációval növelik a díjaikat, ami tavaly 14,5 százalékos volt, ezt a díj- és jutalékeredmény nem tükrözte teljes mértékben vissza. A működési bevételek ennek ellenére 31,7 százalékkal nőttek főleg az emelkedő kamatok miatt, a működési költségek viszont csupán 9,7 százalékkal ugrottak meg.

A bankszektor nem konszolidált mérlegfőösszege 73 348 milliárd forintra nőtt. A források csaknem felét a betétek tették ki, az eszközök több mint felét pedig a hitelállomány adta. Az utolsó negyedévben nőtt valamelyest az ügyfélbetétek állománya, de éves összevetésben 6,5 százalékkal csökkent a volumen, különösen a háztartások vitték el a pénzt a bankokból.

Ennek egyik oka a megélhetési költségek emelkedése lehetett, a másik pedig az, hogy más eszközök, például az állampapír vagy más értékpapírok a betéteknél vonzóbb befektetési lehetőséget kínáltak a magas infláció idején. A hitelállomány 3,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, a vállalati hiteleké nagyobb mértékben bővült, mint a háztartásoké.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS