Nagyot hajrázott a babaváró, történelmi csúcson a személyi kölcsönök

2024. 02. 01., 14:10

Felpörgött a hitelpiac 2023 végén. A lakáshiteleknél a kamatplafon is hozott némi fellendülést, de igazán a személyi kölcsönökre és a 2024 januárjától már csak jelentősen szigorított feltételekkel felvehető babaváró támogatásra lett nagy igény – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Számos ponton beavatkozott az állam a hitelpiacba tavaly év végén és az idei év elején, ez pedig jól látszott a 2023-as év végi statisztikában is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások decemberben is több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ennek köszönhetően 10 152,1 milliárd forintos történelmi csúcson volt az év végén a hitelállományuk.

A lakáshitelek októberben bevezetett kamatplafonja 8,3 százalékos átlagos kamatszintet eredményezett decemberre, az átlagos THM ebben a hónapban 8,86 százalékos volt. A tavaly januári csúcsokhoz képest 2,5-3 százalékkal mérséklődtek a lakáshitelkamatok és THM-ek. Mindez arra késztette a lakosságot, hogy a korábbinál bátrabban vegyen fel jelzálogkölcsönt. Bár november és december nem tipikusan a lakáshitelek fő szezonja, tavaly novemberben 67,4 milliárd, decemberben pedig 76,1 milliárd forintnyi ilyen kölcsönre szerződtek a bankoknál. A decemberi adat 16 hónapos rekord, és kezdi megközelíteni azoknak az időknek a szintjét, amikor az alapkamat és a hitelkamatok alacsonyak voltak.

Rekordon a személyi hitelek

A lakáshiteleknél is jobban mentek a személyi kölcsönök, amelyek szerződéses összege decemberben meghaladta az 59 milliárd forintot, és ez történelmi rekordnak számít. A szerződések száma nem volt kiemelkedően magas, 17,7 ezer körül alakult, az egy szerződésre jutó összeg viszont kiugró volt: 3,33 millió forint. Ez nagyjából egymillió forinttal nagyobb, mint a szokásos összeg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a személyi kölcsönt decemberben sokan olyan célokra vehették fel, amelyekre nem szokás ezt a hiteltípust igénybe venni – hívja fel a figyelmet Herman Bernedett, a Bank360.hu vezető szakértője. Elképzelhető, hogy például az utoljára elérhető csokos ingatlanvásárlásokhoz használták akár önerőként a szabad felhasználású kölcsönt.

Szintén a legtöbb esetben ingatlanvásárlásra fordítják a babaváró támogatást is a házaspárok. Ez a hiteltípus is nagyot ment az év végén, már novemberben is kiugró volt az értékesítés, decemberben pedig még tovább nőtt a hitelfelvételek száma. Több mint 4 ezer házaspár vette fel a babaváró hitelt 39,6 milliárd forint értékben a tavalyi év utolsó hónapjában. Ők feltételezhetően azok közé tartoztak, ahol a feleség már elmúlt 30 éves, emiatt az idén már nem jogosultak az államilag támogatott kölcsönre, ha csak nem igazolják, hogy már úton van a baba.

Megjött a pulykapénz

A háztartások betétállománya is megugrott decemberben. Több mint 375 milliárd forintnyi friss pénz került a számlákra, ezzel 12 138,6 milliárd forintra nőtt a betétállomány. Historikus összevetésben ez nem kiugró érték, 2021 októberétől 2023 májusáig, bő másfél éven át ennél több pénzt tartott a lakosság bankbetétben.

A magas infláció láttán azonban sokat mentették át értékpapírokba a megtakarításukat, ezért az állomány az utóbbi hónapokban inkább csökkent. A betétek döntő része persze tavaly decemberben is lekötetlenül állt a számlákon, a lekötések alig haladták meg a 2100 milliárd forintot, vagyis valószínűleg kamatmentesen parkoltatott a lakosság 10 ezer milliárd forintot a bankszámláján.

Ez azért is meglepő, mivel jellemzően decemberben küldték ki a bankok az edukációs levelet az ügyfeleiknek, amelyben arra hívták fel a figyelmet, állampapírba fektetve a megtakarításukat mennyi pénzt nyerhetnének a látra szóló betétekhez képest. Ezek a levelek azonban a jelek szerint nem mozgattak meg nagyobb tömegeket. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a levélben szereplő, 2022-es októberi állampapírhozamokat tavaly decemberben már hiába keresték a kisbefektetők a befektetési szolgáltatóknál vagy az államkincstárnál.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS