Nagyot hajrázott a babaváró, történelmi csúcson a személyi kölcsönök

2024. 02. 01., 14:10

Felpörgött a hitelpiac 2023 végén. A lakáshiteleknél a kamatplafon is hozott némi fellendülést, de igazán a személyi kölcsönökre és a 2024 januárjától már csak jelentősen szigorított feltételekkel felvehető babaváró támogatásra lett nagy igény – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Számos ponton beavatkozott az állam a hitelpiacba tavaly év végén és az idei év elején, ez pedig jól látszott a 2023-as év végi statisztikában is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások decemberben is több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ennek köszönhetően 10 152,1 milliárd forintos történelmi csúcson volt az év végén a hitelállományuk.

A lakáshitelek októberben bevezetett kamatplafonja 8,3 százalékos átlagos kamatszintet eredményezett decemberre, az átlagos THM ebben a hónapban 8,86 százalékos volt. A tavaly januári csúcsokhoz képest 2,5-3 százalékkal mérséklődtek a lakáshitelkamatok és THM-ek. Mindez arra késztette a lakosságot, hogy a korábbinál bátrabban vegyen fel jelzálogkölcsönt. Bár november és december nem tipikusan a lakáshitelek fő szezonja, tavaly novemberben 67,4 milliárd, decemberben pedig 76,1 milliárd forintnyi ilyen kölcsönre szerződtek a bankoknál. A decemberi adat 16 hónapos rekord, és kezdi megközelíteni azoknak az időknek a szintjét, amikor az alapkamat és a hitelkamatok alacsonyak voltak.

Rekordon a személyi hitelek

A lakáshiteleknél is jobban mentek a személyi kölcsönök, amelyek szerződéses összege decemberben meghaladta az 59 milliárd forintot, és ez történelmi rekordnak számít. A szerződések száma nem volt kiemelkedően magas, 17,7 ezer körül alakult, az egy szerződésre jutó összeg viszont kiugró volt: 3,33 millió forint. Ez nagyjából egymillió forinttal nagyobb, mint a szokásos összeg. Ebből arra lehet következtetni, hogy a személyi kölcsönt decemberben sokan olyan célokra vehették fel, amelyekre nem szokás ezt a hiteltípust igénybe venni – hívja fel a figyelmet Herman Bernedett, a Bank360.hu vezető szakértője. Elképzelhető, hogy például az utoljára elérhető csokos ingatlanvásárlásokhoz használták akár önerőként a szabad felhasználású kölcsönt.

Szintén a legtöbb esetben ingatlanvásárlásra fordítják a babaváró támogatást is a házaspárok. Ez a hiteltípus is nagyot ment az év végén, már novemberben is kiugró volt az értékesítés, decemberben pedig még tovább nőtt a hitelfelvételek száma. Több mint 4 ezer házaspár vette fel a babaváró hitelt 39,6 milliárd forint értékben a tavalyi év utolsó hónapjában. Ők feltételezhetően azok közé tartoztak, ahol a feleség már elmúlt 30 éves, emiatt az idén már nem jogosultak az államilag támogatott kölcsönre, ha csak nem igazolják, hogy már úton van a baba.

Megjött a pulykapénz

A háztartások betétállománya is megugrott decemberben. Több mint 375 milliárd forintnyi friss pénz került a számlákra, ezzel 12 138,6 milliárd forintra nőtt a betétállomány. Historikus összevetésben ez nem kiugró érték, 2021 októberétől 2023 májusáig, bő másfél éven át ennél több pénzt tartott a lakosság bankbetétben.

A magas infláció láttán azonban sokat mentették át értékpapírokba a megtakarításukat, ezért az állomány az utóbbi hónapokban inkább csökkent. A betétek döntő része persze tavaly decemberben is lekötetlenül állt a számlákon, a lekötések alig haladták meg a 2100 milliárd forintot, vagyis valószínűleg kamatmentesen parkoltatott a lakosság 10 ezer milliárd forintot a bankszámláján.

Ez azért is meglepő, mivel jellemzően decemberben küldték ki a bankok az edukációs levelet az ügyfeleiknek, amelyben arra hívták fel a figyelmet, állampapírba fektetve a megtakarításukat mennyi pénzt nyerhetnének a látra szóló betétekhez képest. Ezek a levelek azonban a jelek szerint nem mozgattak meg nagyobb tömegeket. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a levélben szereplő, 2022-es októberi állampapírhozamokat tavaly decemberben már hiába keresték a kisbefektetők a befektetési szolgáltatóknál vagy az államkincstárnál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.