Csúcsot döntött a személyi kölcsönök folyósítása, a lakáshitelek iránt is hatalmas volt a kereslet; a jelzáloghitelek kamatai még csökkentek a negyedik hónapban, de ez a tendencia lassan véget érhet – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Áprilisban még tovább nyomták a gázt a lakossági hitelpiacon a bankok, rég nem látott mennyiségű lakáshitelt és rekord összegű személyi kölcsönt folyósítottak. Ebben szerepet játszhatott, hogy a kamatok is csökkentek valamelyest, de az is, hogy a lakáspiacon a vevők nem vártak tovább, megvásárolták a kiszemelt ingatlanokat. Számos kormányzati intézkedés is segített az ingatlanszerzésben, az egyik újdonság ezek közül a CSOK Plusz hitelprogram, a másik pedig a fiatal lakásvásárlók számára bevezetett önerőkedvezmény.
A kamatok tovább csökkentek áprilisban, egy átlagos lakáshitelt 6,6 százalékos kamat mellett lehetett felvenni, ez 2022 júniusa óta a legkedvezőbb kamatszint. Az alapkamat csökkenését azonban nem követte a hosszú kamatperiódusú hitelek referenciakamatának (BIRS) csökkenése, ezért elképzelhető, hogy a májusi hitelstatisztikában, amit egy hónap múlva közöl a Magyar Nemzeti Bank, már nem mérséklődik tovább a lakáshitelek kamata. A Bank360.hu szakértője, Herman Bernadett szerint ezért elképzelhető, hogy azok, akik a tavaly magas kamat mellett felvett hiteleiket szerették volna alacsonyabb kamatozásúra váltani, akkor jártak volna a legjobban, ha még áprilisban lépnek.
Áprilisban az MNB adatai szerint 121 milliárd forint lakáscélú hitelt hagytak jóvá a bankok, ez 2022 júniusa, az MNB Zöld Otthon Programjának kifutása óta a legmagasabb összeg. Ebből 98 milliárd jutott használt lakások vásárlására. Az MNB 2017 januárjáig visszamenő statisztikájában még nem volt példa arra, hogy ennyi használt lakás vásárlásra fordítható hitelt hagyjanak jóvá a bankok. Ugyanakkor az új építésű lakások vásárlására, építésre és felújításra fordítható hitelek összege még mindig a töredéke a korábbi rekordoknak. A lakásépítéhez nyújtott hitelek összege 7,2 milliárd forint volt, ez messze elmarad a 2022-es csúcsidőszaki 25-27 milliárd forintos értékektől.
A negyedik hónapban 68,2 milliárd forintnyi szerződést kötöttek személyi hitelre a pénzintézetek, ami történelmi rekord. A személyi kölcsönöknél is beindult az árverseny, az átlagos hitelkamat 17,61 százalékosra süllyedt, ami másfél éves mélypont. Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta, amikor – a covid-járvány alatti, a jegybanki alapkamathoz kötött kamatplafont nem számítva – történelmi mélyponton voltak a fogyasztásihitel-kamatok.
A babaváró hitel iránti kereslet stabil maradt a januártól megszigorított feltételek dacára. Áprilisban több mint 2 ezer házaspár igényelte a kedvezményes hitelt 22,4 milliárd forint értékben. Érdekesség, hogy az új feltételekkel folyósított babaváró támogatás már nem számít fix kamatozású hitelnek, hanem a változó kamatozású hitelek között tartja számon az MNB, miután az állami kamattámogatás alapjául nem az ötéves, hanem az első két évben az egyéves, majd ezt követően a hároméves állampapírok hozama számít.
A hitelfelvételeknek köszönhetően a háztartások hitelállománya 10 352,8 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett. A folyószámlahitelek volumene is ismét hízik, ahogy egyre több számla kerül ismét mínuszba. Februárban a 13. havi nyugdíj folyósítása után mintegy 13,6 milliárd forinttal csökkent a folyószámlahitelek volumene, de áprilisra ebből a csökkenésből 8,7 milliárd forint el is tűnt. 252,4 milliárd forintnyi mínuszban álltak a háztartások folyószámlái április végén, ez az egy évvel korábbinál 5,3 százalékkal nagyobb tartozás.
A bankbetétek állománya áprilisban csökkent, az MNB adatai szerint a háztartások 12 515,4 milliárd forintot tartottak a bankokban a hónap végén. Friss megtakarítás nem érkezett a bankokba, akinek volt félretett pénze, az vélhetően máshol fektette be. Az állomány csökkenéséhez hozzájárulhatott a devizabetétek leértékelődése is a forint erősödése miatt.
Februárban és márciusban még jelentős összeggel 387,7 milliárd, illetve 97,1 milliárd forinttal gyarapodtak a betétszámlák. Ennek részben az állampapírokból származó kamatfizetés lehetett az oka, részben pedig a már említett 13. havi nyugdíj, amely februárban érkezett meg a számlákra – írja a Bank360.hu.
Áprilisban az sem hozta vissza a betéteseket a bankokba, hogy megszűnt a bankbetétekre vonatkozó kamatsapka. Voltak olyan bankok, amelyek emiatt komoly betéti akciókat hirdettek meg az ügyfeleik számára, hátha vissza tudnak csábítani valamennyit az állampapírpiacra átvitt milliárdokból. A jegybank statisztika szerint azonban csak mérsékelt eredményt érhettek el.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.