A kamatplafon sem hozta meg a kedvet a lakáshitelekhez

2023. 12. 04., 16:10

Egyelőre nem hozta el a remélt fellendülést a lakáshitelek piacán a kamatplafon bevezetése, októberben még a szeptemberinél is kevesebb szerződést kötöttek az igénylők. Tették ezt annak ellenére, hogy a kamatmaximalizálástól olcsóbbá válták a lakáscélú jelzáloghitelek. Ugyanez nem mondható el azonban a személyi kölcsönökről, amelyek viszont drágán is tartják magukat – derül ki a Bank360.hu gyorselemzéséből.

Nem jelent meg több igénylő a bankokban az október 9-től bevezetett önkéntes lakáshitel kamatplafon ellenére sem. Hiába csökkentették a bankok a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérését teljesítve legfeljebb 8,5 százalékra a lakáscélú jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM), az adósok októberben még a szeptemberinél is kevesebb szerződést kötöttek.

A Magyar Nemzeti Bank friss adatai alapján a háztartásoknak nyújtott lakáshitelek szerződéses összege októberben 51,40 milliárd forint volt, ami közel azonos a szeptemberi 51,48 milliárd forinttal. Ebből az állami kamattámogatással igénybe vett hitelösszeg közel 12 milliárd forintot tett ki, ami 23 százalékot jelent. Az igénylők összesen 4431 szerződést kötöttek, ami a 97 százaléka a szeptemberi 4548-nak. Az egy főre jutó, átlagosan felvett lakáshitel összege 11,6 millió forint.

Az 51,40 milliárd forint több mint háromnegyedét, 77 százalékot használt lakás vásárlására fordították az igénylők, új lakásra pedig 9 százalék vett fel lakáskölcsönt. A fennmaradó körülbelül 6,5 milliárd forintot építésre, bővítésre, felújításra vagy más célra fordították.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS