Egyelőre nem hozta el a remélt fellendülést a lakáshitelek piacán a kamatplafon bevezetése, októberben még a szeptemberinél is kevesebb szerződést kötöttek az igénylők. Tették ezt annak ellenére, hogy a kamatmaximalizálástól olcsóbbá válták a lakáscélú jelzáloghitelek. Ugyanez nem mondható el azonban a személyi kölcsönökről, amelyek viszont drágán is tartják magukat – derül ki a Bank360.hu gyorselemzéséből.
Nem jelent meg több igénylő a bankokban az október 9-től bevezetett önkéntes lakáshitel kamatplafon ellenére sem. Hiába csökkentették a bankok a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérését teljesítve legfeljebb 8,5 százalékra a lakáscélú jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM), az adósok októberben még a szeptemberinél is kevesebb szerződést kötöttek.
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai alapján a háztartásoknak nyújtott lakáshitelek szerződéses összege októberben 51,40 milliárd forint volt, ami közel azonos a szeptemberi 51,48 milliárd forinttal. Ebből az állami kamattámogatással igénybe vett hitelösszeg közel 12 milliárd forintot tett ki, ami 23 százalékot jelent. Az igénylők összesen 4431 szerződést kötöttek, ami a 97 százaléka a szeptemberi 4548-nak. Az egy főre jutó, átlagosan felvett lakáshitel összege 11,6 millió forint.
Az 51,40 milliárd forint több mint háromnegyedét, 77 százalékot használt lakás vásárlására fordították az igénylők, új lakásra pedig 9 százalék vett fel lakáskölcsönt. A fennmaradó körülbelül 6,5 milliárd forintot építésre, bővítésre, felújításra vagy más célra fordították.
Úgy tűnik, nem csak a pesti bulinegyedből van elege az ott lakóknak: Tokió egyik legnépszerűbb turistaövezete is igyekszik megfékezni a tivornyát.
Az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetésnek.