Kevesebb sör fogyott, de több adót fizetett tavaly az öt legnagyobb gyártó

2024. 01. 22., 19:10

Tavaly 10 százalékkal, a 2022. évi 6,006 millió hektoliterről 5,4 millió hektoliterre esett a hazai sörfogyasztás az import jelentős csökkenése és a hazai termékek arányának bővülése mellett – közölt Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

A Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és az adatelemzésben részt vevő legnagyobb kisüzemi sörfőzde, a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes adatai alapján az import 28 százalékkal, 886 ezer hektoliterről 640 ezer hektoliterre csökkent. Az export is mérséklődött, 16 százalékkal 375 ezer hektoliterre.

A sörszövetség igazgatója kiemelte, hogy a cégek éveken át folytatott, több milliárdos beruházással megvalósított technológiai és termékfejlesztési programjainak eredményeként a hazai gyártású sörök forgalmának aránya nőtt: 2023-ban az öt legnagyobb magyar gyártó értékesítésében 88 százalékot ért el. A belföldi termelés így kevesebb mint nyolc százalékkal csökkent, a 2022. évi 5,567 millió hektoliterről 5,135 millió hektoliterre.

A forgalom csökkenése ellenére az öt legnagyobb gyártó költségvetési befizetései 2023-ban 1 százalékkal, 86,4 milliárd forintra nőttek, amiben a 15 százalékkal növekvő áfa-befizetések és 11 százalékkal csökkenő jövedéki adó befizetések játszották a legnagyobb szerepet, 41,5 milliárd forint, illetve 37,8 milliárd forint értékben.

Az iparág munkavállalóinak létszáma tovább nőtt, az öt legnagyobb magyar gyártónál 2023-ban elérte az 1624 főt, és az ágazat további mintegy 20 ezer ember számára nyújtott stabil foglalkoztatást a gyártástámogatás, logisztika, kereskedelem és vendéglátás területén.

Az egyes termékcsoportokról szólva Kántor Sándor elmondta, hogy a belföldi eladásban tovább nőtt a szuperprémium és prémium szegmens aránya: 2023-ban elérte a 31 százalékot, 1,661 millió hektoliterrel. A középkategória megtartotta 55 százalékos arányát, forgalma 2,957 millió hektoliter volt, és folytatódott az alsó kategóriás termékek súlyának évek óta tartó csökkenése. Utóbbi szegmens az öt legnagyobb gyártó forgalmában tavaly mindössze 8 százalékot tett ki, 418 ezer hektoliterrel. Megállt az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú sörök korábbi években megfigyelt piacbővülése, a termékcsoport tavalyi 364 ezer hektoliteres forgalma a teljes eladás közel 7 százalékát adta.

A HORECA szektorban (szállodák, éttermek, kávéházak) forgalmazott hordós kiszerelés eladása 9 százalékkal 386 ezer hektoliterre csökkent. A kiskereskedelemben jellemző csomagolások közül a legkedveltebb aludobozos termékek forgalma hasonló mértékben csökkent 3,856 millió hektoliterre, ami a teljes belföldi eladás 70 százaléka. A növekvő kereslet hatására a PET-palackos sörök forgalma 4 százalékkal bővült, közel 300 ezer hektoliterre, míg az egyutas, nem újratölthető üveges sörök – amelyek jellemzően a prémium termékek kiszerelései – forgalma 5 százalékkal, a teljes piacnál kisebb mértékben csökkent, 223 ezer hektoliterre. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS