Kevesebb sör fogyott, de több adót fizetett tavaly az öt legnagyobb gyártó

2024. 01. 22., 19:10

Tavaly 10 százalékkal, a 2022. évi 6,006 millió hektoliterről 5,4 millió hektoliterre esett a hazai sörfogyasztás az import jelentős csökkenése és a hazai termékek arányának bővülése mellett – közölt Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

A Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és az adatelemzésben részt vevő legnagyobb kisüzemi sörfőzde, a Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes adatai alapján az import 28 százalékkal, 886 ezer hektoliterről 640 ezer hektoliterre csökkent. Az export is mérséklődött, 16 százalékkal 375 ezer hektoliterre.

A sörszövetség igazgatója kiemelte, hogy a cégek éveken át folytatott, több milliárdos beruházással megvalósított technológiai és termékfejlesztési programjainak eredményeként a hazai gyártású sörök forgalmának aránya nőtt: 2023-ban az öt legnagyobb magyar gyártó értékesítésében 88 százalékot ért el. A belföldi termelés így kevesebb mint nyolc százalékkal csökkent, a 2022. évi 5,567 millió hektoliterről 5,135 millió hektoliterre.

A forgalom csökkenése ellenére az öt legnagyobb gyártó költségvetési befizetései 2023-ban 1 százalékkal, 86,4 milliárd forintra nőttek, amiben a 15 százalékkal növekvő áfa-befizetések és 11 százalékkal csökkenő jövedéki adó befizetések játszották a legnagyobb szerepet, 41,5 milliárd forint, illetve 37,8 milliárd forint értékben.

Az iparág munkavállalóinak létszáma tovább nőtt, az öt legnagyobb magyar gyártónál 2023-ban elérte az 1624 főt, és az ágazat további mintegy 20 ezer ember számára nyújtott stabil foglalkoztatást a gyártástámogatás, logisztika, kereskedelem és vendéglátás területén.

Az egyes termékcsoportokról szólva Kántor Sándor elmondta, hogy a belföldi eladásban tovább nőtt a szuperprémium és prémium szegmens aránya: 2023-ban elérte a 31 százalékot, 1,661 millió hektoliterrel. A középkategória megtartotta 55 százalékos arányát, forgalma 2,957 millió hektoliter volt, és folytatódott az alsó kategóriás termékek súlyának évek óta tartó csökkenése. Utóbbi szegmens az öt legnagyobb gyártó forgalmában tavaly mindössze 8 százalékot tett ki, 418 ezer hektoliterrel. Megállt az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú sörök korábbi években megfigyelt piacbővülése, a termékcsoport tavalyi 364 ezer hektoliteres forgalma a teljes eladás közel 7 százalékát adta.

A HORECA szektorban (szállodák, éttermek, kávéházak) forgalmazott hordós kiszerelés eladása 9 százalékkal 386 ezer hektoliterre csökkent. A kiskereskedelemben jellemző csomagolások közül a legkedveltebb aludobozos termékek forgalma hasonló mértékben csökkent 3,856 millió hektoliterre, ami a teljes belföldi eladás 70 százaléka. A növekvő kereslet hatására a PET-palackos sörök forgalma 4 százalékkal bővült, közel 300 ezer hektoliterre, míg az egyutas, nem újratölthető üveges sörök – amelyek jellemzően a prémium termékek kiszerelései – forgalma 5 százalékkal, a teljes piacnál kisebb mértékben csökkent, 223 ezer hektoliterre. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS