Sörgyártás

Itt találod az összes cikket a „sörgyártás” témában!

Közel 3 százalékkal nőtt az öt legnagyobb sörgyártó belföldi forgalma 2024-ben

Közel 3 százalékkal nőtt az öt legnagyobb sörgyártó belföldi forgalma 2024-ben

Az előző évhez képest 2,8 százalékkal, 5,55 millió hektoliterre nőtt az öt legnagyobb magyar sörgyártó belföldi forgalma 2024-ben – tájékoztatott Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
2021. 08. 31., 13:00
Augusztustól javult a kisüzemi sörfőzdék versenyhelyzete

Noha az időjárás kedvezően befolyásolta a sörfogyasztás alakulását az iparág főszezonjának számító nyári hónapokban, a kiemelt fesztiválok és nagyobb rendezvények idei elmaradása miatt a söripar forgalma idén sem tudja majd megközelíteni a covid előtti időszakban tapasztalt szintet.

2020. 09. 17., 18:15
Megújult a 40 éves Dreher Sörmúzeum

Az idei Turisztikai Világnapra időzítve újra megnyitja kapuit a megújult Dreher Sörmúzeum Kőbányán, amely szeptember 23-tól az ország egyik legjelentősebb söripari szakgyűjteményével várja a látogatókat.

2020. 07. 18., 13:00
Sokkal kevesebb csapolt sört ittak a magyarok

Tíz százalékkal, 1,8 millió hektoliterre csökkent az öt legnagyobb magyar sörgyártó idei második negyedéves forgalma 2019 azonos időszakához képest a vendéglátó és a rendezvény szektor leállása és a vártnál lassabb helyreállása miatt.

2020. 04. 29., 10:45
Márciusban kevesebb sör fogyott itthon

Tizenhárom százalékkal, 62 ezer hektoliterrel 414 ezer hektoliterre csökkent a belföldi sörforgalom márciusban az előző év azonos időszakához képest. A hónap közepén bevezetett korlátozások hatására kiesett vendéglátóhelyi forgalmat a kiskereskedelmi forgalom emelkedése nem tudta érdemben kompenzálni.

2019. 10. 24., 12:30
Őket is támogatják a Vajdaságban

Az idén a szeszes italok készítői számára két pályázatot írt ki a tartományi kormány Szerbiában: az egyik a bor- és pálinkagyártó berendezések, a másik pedig a sörgyártó eszközök beszerzésének a támogatását irányozta elő.

2019. 07. 30., 17:30
Mi történt? Kevesebb sört ivott a magyar

Csökkent Magyarországon a sörfogyasztás az első fél évben, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke szerint elsősorban a hűvösebb időjárás miatt.

2019. 07. 30., 16:30
Meggyőzte a Drehert a Bold

Két és fél hónap alatt választotta ki lead ügynökségének a Boldot a Dreher. A sörös cég múlt év végén írt ki tendert, hogy megtalálja új márkastratégiai és kommunikációs partnerét.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS