34,3 milliárd liter sör készült 2023-ban az Európai Unióban

2024. 08. 05., 11:10

2023-ban az EU tagállamaiban összesen 32,5 milliárd liter szokványos alkoholtartalmú sört és 1,8 milliárd liter 0,5 százalék alatti alkoholtartalmú vagy alkoholmentes sört, összesen 34,3 milliárd litert állítottak elő.

Az alkoholtartalmú sör volumene 2022-höz viszonyítva 5 százalékkal (1,7 milliárd literrel) csökkent, az alkoholmentes söröké ugyanakkor 13,5 százalékkal (0,2 milliárd literrel) emelkedett – derül ki az Eurostat összefoglalójából.

2023-ban (is) Németország volt a legnagyobb európai sörgyártó: az itt előállított 7,2 milliárd liter az EU teljes termelésének 22,3 százaléka. A további sorrend: Spanyolország 4,0 milliárd liter (12,4 százalék), Lengyelország 3,5 milliárd liter (10,8 százalék), Hollandia 2,4 milliárd liter (7,5 százalék) és Belgium 2,0 milliárd liter (6,3 százalék).

Az alkoholtartalmú sörök elsőszámú exportőre (az előző évekhez hasonlóan) Hollandia volt 2023-ban, amely összesen (az EU-n belül, illetve harmadik országokba) 1,8 milliárd liter alkoholtartalmú sört exportált (100 millió literrel kevesebbet, mint egy évvel korábban). A holland sörök adták az uniós országok teljes sörkivitelének 21,5 százalékát. A két „dobogós” holtversenyben Németország és Belgium (mindkettő 1,4 milliárd liter), majd Csehország és Írország (mindkettő 0,5 milliárd liter) következett.

A legnagyobb mennyiségben Franciaország importált (alkoholtartalmú) sört 2023-ban (0,9 milliárd litert), a további sorrend: Olaszország (valamivel több mint 0,7 milliárd liter), Spanyolország, Hollandia és Németország (mindkettő közel 0,6 milliárd liter).

Az EU-n kívüli országokba irányuló (alkoholos) sörexport két fő célországa az Egyesült Királyság (0,8 milliárd liter, a harmadik országokba irányuló teljes uniós sörexport 22,8 százaléka) és az Egyesült Államok (0,6 milliárd liter, 16,1 százalék) volt 2023-ban, majd Oroszország (0,3 milliárd liter, 8,4 százalék), Kína (0,3 milliárd liter, 7,3 százalék) és Kuba (0,2 milliárd liter, 5,2 százalék) következett.

Harmadik országokból viszonylag kevés sör érkezik az unióba; 2023-ban 0,3 milliárd literrel (az EU-n kívülről a tagállamokba importált sör 57,6 százalékával) az Egyesült Királyság volt a fő „származási ország”, ezen kívül számottevő mennyiség mexikói sörből (0,1 milliárd liter, 17,2 százalék) érkezett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS