34,3 milliárd liter sör készült 2023-ban az Európai Unióban

2024. 08. 05., 11:10

2023-ban az EU tagállamaiban összesen 32,5 milliárd liter szokványos alkoholtartalmú sört és 1,8 milliárd liter 0,5 százalék alatti alkoholtartalmú vagy alkoholmentes sört, összesen 34,3 milliárd litert állítottak elő.

Az alkoholtartalmú sör volumene 2022-höz viszonyítva 5 százalékkal (1,7 milliárd literrel) csökkent, az alkoholmentes söröké ugyanakkor 13,5 százalékkal (0,2 milliárd literrel) emelkedett – derül ki az Eurostat összefoglalójából.

2023-ban (is) Németország volt a legnagyobb európai sörgyártó: az itt előállított 7,2 milliárd liter az EU teljes termelésének 22,3 százaléka. A további sorrend: Spanyolország 4,0 milliárd liter (12,4 százalék), Lengyelország 3,5 milliárd liter (10,8 százalék), Hollandia 2,4 milliárd liter (7,5 százalék) és Belgium 2,0 milliárd liter (6,3 százalék).

Az alkoholtartalmú sörök elsőszámú exportőre (az előző évekhez hasonlóan) Hollandia volt 2023-ban, amely összesen (az EU-n belül, illetve harmadik országokba) 1,8 milliárd liter alkoholtartalmú sört exportált (100 millió literrel kevesebbet, mint egy évvel korábban). A holland sörök adták az uniós országok teljes sörkivitelének 21,5 százalékát. A két „dobogós” holtversenyben Németország és Belgium (mindkettő 1,4 milliárd liter), majd Csehország és Írország (mindkettő 0,5 milliárd liter) következett.

A legnagyobb mennyiségben Franciaország importált (alkoholtartalmú) sört 2023-ban (0,9 milliárd litert), a további sorrend: Olaszország (valamivel több mint 0,7 milliárd liter), Spanyolország, Hollandia és Németország (mindkettő közel 0,6 milliárd liter).

Az EU-n kívüli országokba irányuló (alkoholos) sörexport két fő célországa az Egyesült Királyság (0,8 milliárd liter, a harmadik országokba irányuló teljes uniós sörexport 22,8 százaléka) és az Egyesült Államok (0,6 milliárd liter, 16,1 százalék) volt 2023-ban, majd Oroszország (0,3 milliárd liter, 8,4 százalék), Kína (0,3 milliárd liter, 7,3 százalék) és Kuba (0,2 milliárd liter, 5,2 százalék) következett.

Harmadik országokból viszonylag kevés sör érkezik az unióba; 2023-ban 0,3 milliárd literrel (az EU-n kívülről a tagállamokba importált sör 57,6 százalékával) az Egyesült Királyság volt a fő „származási ország”, ezen kívül számottevő mennyiség mexikói sörből (0,1 milliárd liter, 17,2 százalék) érkezett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS