Újraindította a komlótermesztést Magyarországon a sörös cég

2018. 11. 14., 16:00

Több mint húsz év után ismét elindul Magyarországon a komlótermelés. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a HEINEKEN Hungária olyan modellt valósít meg Kastélyosdombón, amely kereskedelmi szempontból hosszú távon fenntartható, emellett hozzájárul a termesztésben résztvevő hátrányos helyzetű családok megélhetéséhez is.

Kétezerötszáz tő komló elültetésével a sör legfontosabb ízesítőjének termelése indul újra Magyarországon a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) és a HEINEKEN Hungária kezdeményezésében. A nagy múltú magyar hagyománnyal rendelkező növény nagyüzemi termelése lehetővé teszi, hogy a hazai sörgyártás ismét magyar gazdák termékeire támaszkodjon. A magyar mezőgazdaság pedig egy új, hosszú távon is fenntartható ágazatban erősítheti regionális pozícióit.

A HEINEKEN Hungária a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel kötött szerződésében vállalta, hogy a program elindítását 30 millió forintos pénzügyi támogatással teszi lehetővé, a megtermelt komlót piaci áron veszi át.

Több mint egyéves előkészítés után kerülhetett sor az első komlópalánta elültetésére. Ez idő alatt a programban résztvevőket megtanították a növény termesztésére, valamint azokra a speciális technikákra, amelyekkel a palántából a sörgyártás során használható alapanyaggá nevelhető a komló.

Ezt követően telepítették a termesztéshez szükséges speciális oszlopokat a Segélyszervezet kastélyosdombói Szociális és Fejlesztő Központjának területén. A program mérföldköve, hogy november elején megkezdődött a komlópalánták ültetése.  Az 1 hektáros területen több szakaszban 2500 tő komló kerül elültetésre.

 

Az ültetés első napján jelen volt és a munkálatokba is bekapcsolódott Nagy István agrárminiszter, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója és Geert Swaanenburg, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS