Megújult a 40 éves Dreher Sörmúzeum

2020. 09. 17., 18:15

Az idei Turisztikai Világnapra időzítve újra megnyitja kapuit a megújult Dreher Sörmúzeum Kőbányán, amely szeptember 23-tól az ország egyik legjelentősebb söripari szakgyűjteményével várja a látogatókat. Az érdeklődők többek között izgalmas tárlatvezetésen és sörkóstolón vehetnek részt.

Milyen alapanyagokból készül a sör? Milyen sörivási szokások léteznek? Hogyan készült a sör régen és hogyan készül most? Hogyan lett id. Dreher Antalból a világszerte ismert „Sörkirály”? A Turisztikai Világnap alkalmából újranyitott Dreher Sörmúzeumban megtalálható szinte minden, amit a sörről és a Dreher Sörgyárakról tudni érdemes.

A Kőbányai Sörgyár 1979-ben, fennállásának 125. évfordulóján alapította a Söripari Emléktárat, amelyet 40 éves jubileuma alkalmából újítottak fel. Az országban egyedülálló szakgyűjtemény digitális és interaktív tartalmakkal, valamint sörkóstolóval várja az érdeklődőket. A múzeum műtárgyai a söripar és a Dreher Sörgyárak egyedi és pótolhatatlan történeti emlékei: műszaki és gyártási eszközök, makettek, zászlók, plakátok, fényképek, mozgófilmek, valamint képzőművészeti alkotások.

A megújult kiállításon megtekinthető többek között az ország legelső dobozos söre, illetve több száz éves relikviák is, így a pesti egykori serfőző céh emlékei, a gyárról készült korabeli látványos makettasztal, vagy az egykori malátagyár míves tűzharangja.

A látogatók először egy rövidfilmet tekinthetnek meg a sörgyár történetéről, majd 30 perces múzeumi tárlatvezetésen vehetnek részt. Több ponton QR-kódok hívnak a virtuális térbe, hogy részletesebben is megismerhessük egy-egy tárgy történetét. A program sörkóstolóval zárul, amely során csapolt Dreher Gold, Dreher Bak, Dreher IPA és dobozos Dreher 24 termékek közül választhatnak a nagykorú résztvevők.

„A sörfőzés egy nagy múltra visszatekintő mesterség, amely rendkívül izgalmas tárgyi emlékekkel és történetekkel szolgál az utókornak. Azt gondolom, hogy a sörgyártáson túl a mi feladatunk, hogy megőrizzük és ápoljuk az ehhez kapcsolódó muzeális értékeket. A látogatóközpont tervezésekor alaposan átgondoltuk, hogyan tudnánk legjobban átadni mindezt a sörök szerelmeseinek, természetesen úgy, hogy közben a járványügyi előírásoknak is megfeleljünk. Ezért a felejthetetlen élmények mellett mindent megtettünk látogatóink egészségének védelméért is”mondta Török Róbert, a Dreher Múzeum főmuzeológusa.  

A Sörmúzeum a járványügyi helyzetre való tekintettel maximum 15 fős csoportokban látogatható, a helyszínen maszk viselése és a 1,5 méteres távolság betartása kötelező. Oktatási csoportoknak a látogatás ingyenes. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyre a következő linken van lehetőség: https://www.dreherzrt.hu/sorutazas/sormuzeum/

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 08., 16:10
A 2025-ben közzétett álláslehetőségek 8,7 százaléka, idén pedig 10 százalékuk kínál lehetőséget otthoni munkavégzésre. Az IT területeken és az SSC szektorban a leginkább jellemző, hogy a munkáltatók lehetővé teszik dolgozóiknak a home office valamilyen formáját. A UI, UX és webdesigner állások több mint felénél adott ez az opció – derült ki a Profession.hu legfrissebb adataiból.
2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS