Augusztustól javult a kisüzemi sörfőzdék versenyhelyzete

2021. 08. 31., 13:00

Noha az időjárás kedvezően befolyásolta a sörfogyasztás alakulását az iparág főszezonjának számító nyári hónapokban, a kiemelt fesztiválok és nagyobb rendezvények idei elmaradása miatt a söripar forgalma idén sem tudja majd megközelíteni a covid előtti időszakban tapasztalt szintet.

2020-ban a hazai sörgyártás volumene – döntő részben a koronavírusjárványnak köszönhetően – alig haladta meg a 100 milliárd forintot, ami közel 13 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 114,9 milliárd forintos szinthez képest. Az idei évben ugyan sikerülhet e lemaradás egy részét ledolgozni, a visszatérés a járvány előtti szint idén már biztos nem teljesül majd.

„Bár 2021-ben a hazai sörtermelés az igények növekedésével folyamatosan nőtt, annak mértéke az első félévben továbbra is 4 százalékkal elmaradt a 2019 hasonló időszakában tapasztalt mennyiségtől” – tájékoztatta az Agroinform.hu-t dr. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

A szakember tájékoztatása szerint különösen a hordós sör forgalmazási szintje maradt alacsony: ez a szint még a teljes újranyitást követően, júliusban is közel 24 százalékkal maradt el a tavaly júliusban mért értéktől. A csapolt sör nyári szezonban elmaradó értékesítését pedig az év későbbi részében már lehetetlen kompenzálni.

Az idei év kedvező trendje ugyanakkor, hogy tovább erősödött a prémiumszegmens és az alkoholmentes sörök forgalma, Ez utóbbi területen a termékválaszték gyors bővülésének eredményeképpen további gyors forgalomnövekedés várható a következő időszakban.

Helyzetbe kerülhetnek a kézműves sörfőzdék

A hazai sörgyártás ma alapvetően nagyipari sörfőzdékben zajlik: a KSH adatai szerint tavaly a kibocsátás 97 százaléka legalább 50 főt foglalkoztató sörgyárakból származott. A mintegy 80-90 kisüzemi, kézműves termékeket gyártó hazai sörfőzde pozícióit azonban jelentősen javíthatja a kereskedelmi törvény idén augusztustól hatályos módosítása, amely a hazai vendéglátóiparban visszaszorítja a kizárólagos italbeszerzési szerződéseket.

A változások nyomán a vendéglátóhelyeknek egyes italkategóriákban legalább két különböző gyártó termékeit kell kínálniuk, italkészleteiknek pedig legfeljebb 80 százaléka származhat ugyanazon gyártótól az egyes italkategóriákban. Ettől csupán a csapolt sör esetében térhetnek el, ha az adott helyen biztosítják legalább egy kisüzemi sör folyamatos, csapon történő értékesítését.

Az igények fokozatosan tolódnak a prémium sörök felé

A hazai sörkínálatot jelentős részben a magyarországi termelés biztosítja: bár az az import aránya 2019-ben meghaladta a 25 százalékot, az elmúlt tíz év átlagában 20 százalék alatt alakult. Az elmúlt évtizedben fokozatosan erősödött az a fogyasztói réteg, amely prémium és szuper prémium söröket kereste, ennek hatására tavaly már e két kategória termékei tették ki a teljes sörértékesítés 25 százalékát a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint.

A minőségi sörök felé történő elmozdulást az is elősegítette, hogy a KSH adatai szerint jelentősen szűkült az árkülönbség a világos és a minőségi sörök között. 2020-ban egy palack minőségi sör fogyasztói átlagára 255 forint volt, ami 15 százalékkal magasabb a világos sörök 222 forintos átlagáránál. 2010-ben e két árkategória között még 27 százaléknyi volt különbség.

Magyarországon 2019-ben 72,7 liter volt az egy főre eső sörfogyasztás, ezzel továbbra is a sör a legnépszerűbb alkoholtartalmú ital: ugyanebben az évben borból 21 liter, égetett szeszből pedig 6,3 liter fogyott egy főre vetítve.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS