Magyar Sörgyártók Szövetsége

Itt találod az összes cikket a „Magyar Sörgyártók Szövetsége” témában!

Közel 3 százalékkal nőtt az öt legnagyobb sörgyártó belföldi forgalma 2024-ben

Közel 3 százalékkal nőtt az öt legnagyobb sörgyártó belföldi forgalma 2024-ben

Az előző évhez képest 2,8 százalékkal, 5,55 millió hektoliterre nőtt az öt legnagyobb magyar sörgyártó belföldi forgalma 2024-ben – tájékoztatott Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.
2021. 08. 31., 13:00
Augusztustól javult a kisüzemi sörfőzdék versenyhelyzete

Noha az időjárás kedvezően befolyásolta a sörfogyasztás alakulását az iparág főszezonjának számító nyári hónapokban, a kiemelt fesztiválok és nagyobb rendezvények idei elmaradása miatt a söripar forgalma idén sem tudja majd megközelíteni a covid előtti időszakban tapasztalt szintet.

2021. 02. 14., 16:15
Sörszövetség: 7,5 százalékkal tavaly a forgalom

Tavaly az öt legnagyobb hazai sörgyártó (Borsodi, Dreher, Heineken, Carlsberg és Pécsi) teljes forgalma az egy évvel korábbihoz képest 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig még ezt is meghaladó mértékben, 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett – tájékoztatott a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

2020. 04. 29., 10:45
Márciusban kevesebb sör fogyott itthon

Tizenhárom százalékkal, 62 ezer hektoliterrel 414 ezer hektoliterre csökkent a belföldi sörforgalom márciusban az előző év azonos időszakához képest. A hónap közepén bevezetett korlátozások hatására kiesett vendéglátóhelyi forgalmat a kiskereskedelmi forgalom emelkedése nem tudta érdemben kompenzálni.

2019. 09. 06., 18:03
Feltüntetik a sörök címkéjén az italok összetételét

Önkéntesen kötelezettséget vállalt az Európai Sörfőzők Szövetsége, ezen belül 25 ország sörszövetsége, köztük a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) is, hogy 2022-ig megjelölik a sörök csomagolásán az italok összetevőit és tápértékeit – közölte az MSSZ.

2019. 07. 30., 17:30
Mi történt? Kevesebb sört ivott a magyar

Csökkent Magyarországon a sörfogyasztás az első fél évben, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke szerint elsősorban a hűvösebb időjárás miatt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS