Sörszövetség: 7,5 százalékkal tavaly a forgalom

2021. 02. 14., 16:15

Tavaly az öt legnagyobb hazai sörgyártó (Borsodi, Dreher, Heineken, Carlsberg és Pécsi) teljes forgalma az egy évvel korábbihoz képest 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig még ezt is meghaladó mértékben, 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett – tájékoztatott a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

Kántor Sándor a csökkenést a HORECA-szektort (hotelek, éttermek, kávézók) érintő járványügyi intézkedésekkel magyarázta. A hordós sör forgalma 2020-ban az előző évinek közel felére csökkent, az eladott 297 ezer hektoliter a teljes forgalom 4,8 százaléka. A hordós sör értékesítése mellett az újratölthető üvegben forgalmazott sör forgalma szenvedte el a legnagyobb csökkenést, ennek eladása 26 százalékkal esett, 965 ezer hektolitert ért el.

A belföldi kereslet csökkenésével szemben – a hazai gyártók kiváló minőségének köszönhetően – az exportált sör mennyisége 12 százalékkal nőtt tavaly 2019-hez képest. Az elsősorban a környező országok piacaira irányuló kivitel 521 ezer hektolitert tett ki, elérve a 2020. évi 5378 millió hektoliteres magyarországi termelés 9,7 százalékát.

A szuper prémium és az ízesített alkoholmentes sörök forgalma közel megegyezett az előző évivel. A szuper prémium sörökből 308 ezer hektoliter, míg az ízesített alkoholmentes sörökből 244 ezer hektoliter fogyott. Az öt legnagyobb magyar sörgyártó 2020-ban 75,865 milliárd forinttal gazdagította a költségvetést, ez 7,5 százalékkal maradt el a 2019. évi adóbefizetésektől. A cégek által 2020-ban foglalkoztatott 1612 munkavállaló az előző évi létszámot közel 2 százalékkal haladta meg, a növekedést elsősorban a koronavírus-járvány intézkedések miatt kialakuló többlet feladatok ellátása indokolja.

Kántor Sándor szerint egyelőre nehéz előrejelezni, hogy gazdasági szempontból az iparág előtt milyen év áll. Az év első hónapjában a belföldön termelt 346 ezer hektoliter sör mennyisége közel azonos a tavalyi év hasonló időszakának termelési eredményével, bár a söripar januárban nem tudott hordós sört értékesíteni és a vendéglátásban szintén számottevő részesedésű újratölthető üvegben forgalmazott sör mennyisége a tavaly januári forgalom felét sem érte el.

Az első havi forgalmi adatokból látható, hogy az év eleji szezonra jellemző módon a hagyományos sörökre magasabb a kereslet mint az alkoholmentes változatokra. Az év folyamán azonban várható, hogy a korábbiakhoz hasonló lesz az alkoholmentes ízesített és ízesítetlen sörökre az érdeklődés, vagyis ebben a szegmensben az előző időszakot meghaladó igényt vár a söripar. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS