Sörszövetség: 7,5 százalékkal tavaly a forgalom

2021. 02. 14., 16:15

Tavaly az öt legnagyobb hazai sörgyártó (Borsodi, Dreher, Heineken, Carlsberg és Pécsi) teljes forgalma az egy évvel korábbihoz képest 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig még ezt is meghaladó mértékben, 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett – tájékoztatott a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója.

Kántor Sándor a csökkenést a HORECA-szektort (hotelek, éttermek, kávézók) érintő járványügyi intézkedésekkel magyarázta. A hordós sör forgalma 2020-ban az előző évinek közel felére csökkent, az eladott 297 ezer hektoliter a teljes forgalom 4,8 százaléka. A hordós sör értékesítése mellett az újratölthető üvegben forgalmazott sör forgalma szenvedte el a legnagyobb csökkenést, ennek eladása 26 százalékkal esett, 965 ezer hektolitert ért el.

A belföldi kereslet csökkenésével szemben – a hazai gyártók kiváló minőségének köszönhetően – az exportált sör mennyisége 12 százalékkal nőtt tavaly 2019-hez képest. Az elsősorban a környező országok piacaira irányuló kivitel 521 ezer hektolitert tett ki, elérve a 2020. évi 5378 millió hektoliteres magyarországi termelés 9,7 százalékát.

A szuper prémium és az ízesített alkoholmentes sörök forgalma közel megegyezett az előző évivel. A szuper prémium sörökből 308 ezer hektoliter, míg az ízesített alkoholmentes sörökből 244 ezer hektoliter fogyott. Az öt legnagyobb magyar sörgyártó 2020-ban 75,865 milliárd forinttal gazdagította a költségvetést, ez 7,5 százalékkal maradt el a 2019. évi adóbefizetésektől. A cégek által 2020-ban foglalkoztatott 1612 munkavállaló az előző évi létszámot közel 2 százalékkal haladta meg, a növekedést elsősorban a koronavírus-járvány intézkedések miatt kialakuló többlet feladatok ellátása indokolja.

Kántor Sándor szerint egyelőre nehéz előrejelezni, hogy gazdasági szempontból az iparág előtt milyen év áll. Az év első hónapjában a belföldön termelt 346 ezer hektoliter sör mennyisége közel azonos a tavalyi év hasonló időszakának termelési eredményével, bár a söripar januárban nem tudott hordós sört értékesíteni és a vendéglátásban szintén számottevő részesedésű újratölthető üvegben forgalmazott sör mennyisége a tavaly januári forgalom felét sem érte el.

Az első havi forgalmi adatokból látható, hogy az év eleji szezonra jellemző módon a hagyományos sörökre magasabb a kereslet mint az alkoholmentes változatokra. Az év folyamán azonban várható, hogy a korábbiakhoz hasonló lesz az alkoholmentes ízesített és ízesítetlen sörökre az érdeklődés, vagyis ebben a szegmensben az előző időszakot meghaladó igényt vár a söripar. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS