A budapesti lakáspiac élénkülése már 2024-ben beindult. A KSH adatai szerint tavaly több mint 86 ezer fő döntött úgy, hogy másik otthonba költözik a fővároson belül vagy onnan kiindulva. Az ingatlan.com elemzésében megvizsgálta, hogy mik jellemezték a budapesti költözési irányokat, és milyen hatással volt ezekre a lakásárak változása. A 2025-ös változások fényében az ingatlanhirdetési portál szakértői megfogalmazták várakozásaikat a következő időszakra is.
Erősödött a kiköltözési hullám
A költözések legnagyobb része – közel 56 ezer fő – Budapesten belüli kerületváltást jelentett. A fővárosból Pest vármegyébe csaknem 17 ezren távoztak, ami országos viszonylatban is a legjelentősebb költözési irány volt. Ezzel szemben az agglomerációból 11 ezer lakó érkezett vissza Budapestre, így az agglomerációs vándorlás mérlege mintegy 6 ezer fős népességcsökkenést hozott a fővárosnak. Az ország többi részéről beköltözőket és a kiköltözőket is figyelembe véve Budapest lakosságszáma közel ezer fővel csökkent a lakóhely-változtatásoknak köszönhetően.
„Beigazolódtak a 2024 tavaszán megfogalmazott várakozásaink, mivel a fővárosi lakáspiac tavaly látványos élénkülést mutatott az előző évhez képest. A kereslet több hullámban élénkült, és ezzel párhuzamosan ismét emelkedni kezdtek az árak. A növekvő lakásárak erősítették a kiköltözési hullámot, ami hozzájárult a fővárosi lakosságszám tavalyi csökkenéséhez – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – A lakásárak és a fővárosi lakosságszám együtt hintázik: amikor az egyik jelentősen nő, a másik csökken, de ez az összefüggés fordítva is igaz. Jó példa erre a 2023-as év, ami az ingatlanpiacon gyengére sikerült, Budapest népessége viszont az áremelkedés hiányában miatt ismét bővült.”
Ezek voltak a legnépszerűbb kerületek
A legtöbb budapesti költözőt vonzó városrész a XIII. kerület volt, ahová több mint 5500 fő érkezett más budapesti kerületekből. Ezt követi Újbuda (XI. kerület) 4700 fővel, valamint Zugló (XIV. kerület) 4550 fővel. A fővároson kívülről érkezők is ezekbe az övezetekbe koncentrálódtak: a III., XI. és XIII. kerületek lettek a legkedveltebb célpontok, ide a betelepülők 8–9 százaléka költözött. Érdekesség, hogy a költözések egyenlege legnagyobb mértékben a VII., VIII. és IX. kerület lakosságát növelte 500–550 fővel. Az ingatlan.com szakértője szerint ebben komoly szerepe van a belvárosi kerületek aktív albérletpiacának is. A fővárosba költözők egy része ugyanis bérli otthonát, és nem csak lakásvásárlásban gondolkodik.
Hol élnek a leghűségesebb budapesti lakosok?
A kerületen belüli költözések aránya szintén érdekes képet mutat: a leghűségesebb lakosok a III. kerületben (53,7 százalék) és a XVIII. kerületben (54,4 százalék) élnek, ahol a többség lakóhelyet váltott, de nem hagyta el kerületét. Ezzel szemben az I. (20 százalék) és V. kerületben (29,4 százalék) élők jóval nagyobb arányban hagyták el lakókörnyezetüket. Az ingatlan.com szakértője szerint ez annak köszönhető Budapest két legdrágább kerületéről van szó. Az I. kerület árszintje tavaly és idén is nagyságrendileg 40 százalékkal, az V. kerületi lakásoké pedig 60 százalékkal haladja meg a budapesti átlagot.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy központi fekvésű lakás eladásából átlagosan 40–60 százalékkal nagyobb ingatlant lehet megvásárolni a fővárosban” – fogalmazott Balogh László.
Jelentősebb fővároson belüli költözési útvonalak
A Budapesten belüli legnagyobb mozgásokat az alábbi irányok képviselték:
– a XI. kerületből a XXII. kerületbe: 450 fő;
– a XVI. kerületből a XIV. kerületbe: 350 fő
– a XIII. kerületből a III. és I. kerületekbe: 350–350 fő.
A 2025-ös lakásárrobbanás nem egyformán érintette az egyes kerületeket. Az ingatlan.com adatai alapján a legdrágább városrész tavaly és idén májusban is az V. kerület volt, ahol a használt lakások átlagos négyzetméterára 1,6 millió forintról 2 millió forintra emelkedett. A legmegfizethetőbb környék címét viszont a XXIII. kerület nyerte el a XX.-tól, így Budapest legolcsóbb városrészében eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára tavaly még 693 ezer forint volt, jelenleg viszont már 803 ezer.
„Az árváltozás átrajzolja a költözési térképet is. Annak ellenére, hogy a legolcsóbb és a legdrágább kerületek közötti árkülönbség 2,3-szorosról 2,5-szörösre nőtt az elmúlt egy évben, 2025-ben még többen költözhetnek ki Budapestről. A kiköltözési hullámot viszont lassíthatja, hogy a befektetők már kevésbé aktívak a lakáspiacon, ami visszaveti a keresletet. Ez pedig a saját célra vásárlók alkupozícióját erősíti az év második felében” – mondta el Balogh László.
Új igények formálják Budapestet
Az aktuális költözési és ártrendek világosan tükrözik a fővárosi lakosság igényeit és fizetési hajlandóságát. „A vevők legnagyobb kihívása jelenleg, hogy a lokáció, az élhetőség és a megfizethetőség hármasából a legtöbben egyszerre csak kettőt tudnak választani kompromisszumok nélkül. A tapasztalatok alapján a vásárlók egy része bízik a későbbiekben megnyíló jobb alkupozíciókban, ezért most nehezebben köteleződnek el egy-egy adásvétel mellett” – értékelte a helyzetet Balogh László. A fővárosi ingatlanárak dinamikáját egyes városrészek vezetői is befolyásolhatják, hogyha élnek a települési önazonosságvédelmi törvény eszközeivel, ami várhatóan 2025 második felében lép majd hatályba. „A lakcímbejelentés feltételhez kötése vagy a lakásvásárlókra kivetett betelepülési adó tovább lassíthatja az áremelkedést az érintett kerületekben” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.