Gyenge első negyedév után fellendülésben bízik a hazai söripar

2021. 04. 16., 16:00

Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók bíznak abban, hogy az év további részében a forgalom fellendül – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Az öt legjelentősebb hazai sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes termelése 1,055 millió hektoliter volt az első negyedévben, mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, belföldi sörértékesítésük pedig szintén alig, 0,6 százalékkal nőtt, 1,087 millió hektolitert tett ki.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi év első negyedévének gyenge volt a forgalma, különösen azért, mert március második hetében vendéglátóipari fogyasztás már nem volt, a kiskereskedelmi forgalomban pedig az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek felé fordult a vásárlók figyelme, akkor ezek a forgalmi adatok a nagyon alacsony bázis miatt nem tekinthetők jónak, a Covid intézkedések hatását tükrözik” – mondta Kántor Sándor.

Hozzátette ugyanakkor, hogy 2021 első negyedévében az öt legnagyobb magyar gyártó mindegyike számos új termékkel jelent meg a piacon, ami azt jelzi, hogy a szezon beindulásával bíznak egy, a tavalyinál erősebb forgalomban.

A gyártók a gyenge negyedév ellenére nem kényszerültek elbocsátásokra, sőt, a közvetlenül foglalkoztatott létszám a tavalyi 1590-ről 1610 főre nőtt, elsősorban a járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt megnövekedett feladatok ellátására – mondta a szövetség igazgatója.

Tavaly az év egészében jelentős visszaesést szenvedett el a söripar: az öt legnagyobb gyártó teljes forgalma 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, belföldi értékesítésük 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett.

Az idei első három hónap adatai alapján a teljes sörforgalom kizárólag a kiskereskedelmi csatornákon keresztül zajlott, a hordós sör eladása megszűnt, csak a korábban kiszállított tételek visszafogadása történt, az újratölthető üvegek forgalma pedig a felére esett. A kiskereskedelem által igényelt kiszerelések eladása és a teljes forgalmon belüli aránya ezzel egyidőben nőtt, az úgynevezett egyutas üvegek és a PET-palackos sörök forgalma 17 százalékkal, az aludobozos termékeké 26 százalékkal emelkedett.

Utóbbi adatról Kántor Sándor megjegyezte: évek óta folyamatosan nő az aludoboz aránya a teljes forgalomban, 2021 első negyedévében elérte a legnagyobb gyártók teljes kiskereskedelmi forgalmának 79 százalékát, 870 ezer hektolitert (ez a sör mellett a gyártók cider forgalmát is tartalmazza).

Új tendencia, hogy a prémium sörök térnyerése megállt, e kategória első negyedévi forgalma megegyezett az egy évvel korábbival, miközben a középkategória forgalma 3 százalékkal nőtt. A gazdaságos, saját márkás termékek forgalma a korábbi trendeknek megfelelően alakult, 2021 első negyedévében 5 százalékkal csökkent 2020 azonos időszakához képest. Továbbra is népszerűek az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök, ezek forgalma 6 százalékkal nőtt az idén az első három hónapban.

A Magyar Sörgyártók Szövetségét, a vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ben alapították, tagja a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft.. A szövetség munkáját adatszolgáltatással segíti a Pécsi Sörfőzde Zrt. is. A szervezet tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe). (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.