Gyenge első negyedév után fellendülésben bízik a hazai söripar

2021. 04. 16., 16:00

Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók bíznak abban, hogy az év további részében a forgalom fellendül – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Az öt legjelentősebb hazai sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt. és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes termelése 1,055 millió hektoliter volt az első negyedévben, mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, belföldi sörértékesítésük pedig szintén alig, 0,6 százalékkal nőtt, 1,087 millió hektolitert tett ki.

„Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi év első negyedévének gyenge volt a forgalma, különösen azért, mert március második hetében vendéglátóipari fogyasztás már nem volt, a kiskereskedelmi forgalomban pedig az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek felé fordult a vásárlók figyelme, akkor ezek a forgalmi adatok a nagyon alacsony bázis miatt nem tekinthetők jónak, a Covid intézkedések hatását tükrözik” – mondta Kántor Sándor.

Hozzátette ugyanakkor, hogy 2021 első negyedévében az öt legnagyobb magyar gyártó mindegyike számos új termékkel jelent meg a piacon, ami azt jelzi, hogy a szezon beindulásával bíznak egy, a tavalyinál erősebb forgalomban.

A gyártók a gyenge negyedév ellenére nem kényszerültek elbocsátásokra, sőt, a közvetlenül foglalkoztatott létszám a tavalyi 1590-ről 1610 főre nőtt, elsősorban a járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt megnövekedett feladatok ellátására – mondta a szövetség igazgatója.

Tavaly az év egészében jelentős visszaesést szenvedett el a söripar: az öt legnagyobb gyártó teljes forgalma 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, belföldi értékesítésük 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett.

Az idei első három hónap adatai alapján a teljes sörforgalom kizárólag a kiskereskedelmi csatornákon keresztül zajlott, a hordós sör eladása megszűnt, csak a korábban kiszállított tételek visszafogadása történt, az újratölthető üvegek forgalma pedig a felére esett. A kiskereskedelem által igényelt kiszerelések eladása és a teljes forgalmon belüli aránya ezzel egyidőben nőtt, az úgynevezett egyutas üvegek és a PET-palackos sörök forgalma 17 százalékkal, az aludobozos termékeké 26 százalékkal emelkedett.

Utóbbi adatról Kántor Sándor megjegyezte: évek óta folyamatosan nő az aludoboz aránya a teljes forgalomban, 2021 első negyedévében elérte a legnagyobb gyártók teljes kiskereskedelmi forgalmának 79 százalékát, 870 ezer hektolitert (ez a sör mellett a gyártók cider forgalmát is tartalmazza).

Új tendencia, hogy a prémium sörök térnyerése megállt, e kategória első negyedévi forgalma megegyezett az egy évvel korábbival, miközben a középkategória forgalma 3 százalékkal nőtt. A gazdaságos, saját márkás termékek forgalma a korábbi trendeknek megfelelően alakult, 2021 első negyedévében 5 százalékkal csökkent 2020 azonos időszakához képest. Továbbra is népszerűek az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök, ezek forgalma 6 százalékkal nőtt az idén az első három hónapban.

A Magyar Sörgyártók Szövetségét, a vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ben alapították, tagja a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft.. A szövetség munkáját adatszolgáltatással segíti a Pécsi Sörfőzde Zrt. is. A szervezet tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe). (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS