Sörszövetség: nőtt a magyarországi gyártók forgalma tavaly

2022. 01. 27., 12:43

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek termelése és forgalma az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől. A termékek között tovább emelkedett a prémiumkategóriájú és az alkoholmentes sörök aránya – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

A Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes értékesítése 2021-ben 6,370 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal meghaladja a 2020. évit, de 4,7 százalékkal elmarad a 2019. évi 6,682 millió hektoliteres összforgalomtól. A hazai termelés 5,568 millió hektoliter volt tavaly, 3,5 százalékkal több az előző évinél, de 5,9 százalékkal kevesebb a 2019. évi 5,915 millió hektoliteres termelésnél.

A szövetség adatai szerint az öt legnagyobb magyar gyártó a magyar költségvetés bevételeihez 2021-ben összesen 78,4 milliárd forinttal, az előző évinél 3,4 százalékkal nagyobb összeggel járult hozzá – tette hozzá Kántor Sándor.

A szövetség igazgatója kitért arra, hogy a forgalmi adatokban a 2020. évről áthúzódó és a 2021. évi új járványügyi intézkedések hatása érhető tetten. A vendéglátás nyitva tartásának korlátozásait, majd munkaerőgondját, a külföldi turisták elmaradását és a nagy rendezvények hiányát jól mutatják a hordós és a visszaváltható üveges kiszerelések alacsony forgalmi adatai.

A hordós sör tavalyi 319 ezer hektoliteres értékesítése csupán 57 százaléka volt a 2019-ben mértnek, ahogyan a vendéglátásra jellemző újratölthető üveges sör 894 ezer hektoliteres eladott mennyisége is csupán a pandémia előtti év 69 százalékát tette ki.

A teljes forgalom több mint felét (56 százalékát) adó középkategóriás sörök eladása 2021-ben stagnált, 3,3 millió hektoliter volt, 9 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója megjegyezte, hogy a többi termékkategóriában nagyobb volt a mozgás: az úgynevezett gazdaságos termékek forgalma tovább esett, miközben a prémium és szuperprémium sörök, valamint az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes termékek eladása folytatta évek óta tartó növekedését.

A gazdaságos termékek forgalma alig haladta meg az 540 ezer hektolitert, aránya az öt legnagyobb magyar gyártó eladásaiban először esett 10 százalék alá, míg a prémium és szuperprémium sörök együttes forgalma 2021-ben meghaladta a teljes értékesítés 27 százalékát, 1,612 millió hektoliter volt. Az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök forgalmának növekedése is folyamatos, arányuk tavaly megközelítette a 6 százalékot, míg a csökkentett alkoholtartalmú (2 százalék körüli) ízesített termékek iránti kereslet marginalizálódott, 1 százalék alá csökkent.

E folyamatokat tükrözik az egyes kiskereskedelmi kiszerelések forgalmának változásai: az egyutas üvegek forgalma 21 százalékkal nőtt, az aludobozoké 6 százalékkal emelkedett, míg a PET palackba töltött sörök értékesítése 13 százalékkal csökkent. Mivel továbbra is nő az aludoboz szerepe a teljes forgalomban, így 2021-ben e csomagolás aránya elérte az említett gyártók teljes kiskereskedelmi forgalmának 71 százalékát, 4,2 millió hektolitert – mondta Kántor Sándor.

A Magyar Sörgyártók Szövetségét, a vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ben alapították, tagja a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft. A szövetség munkáját adatszolgáltatással segíti a Pécsi Sörfőzde Zrt. is. A szervezet tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe). (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS