Sörszövetség: nőtt a magyarországi gyártók forgalma tavaly

2022. 01. 27., 12:43

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek termelése és forgalma az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől. A termékek között tovább emelkedett a prémiumkategóriájú és az alkoholmentes sörök aránya – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

A Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes értékesítése 2021-ben 6,370 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal meghaladja a 2020. évit, de 4,7 százalékkal elmarad a 2019. évi 6,682 millió hektoliteres összforgalomtól. A hazai termelés 5,568 millió hektoliter volt tavaly, 3,5 százalékkal több az előző évinél, de 5,9 százalékkal kevesebb a 2019. évi 5,915 millió hektoliteres termelésnél.

A szövetség adatai szerint az öt legnagyobb magyar gyártó a magyar költségvetés bevételeihez 2021-ben összesen 78,4 milliárd forinttal, az előző évinél 3,4 százalékkal nagyobb összeggel járult hozzá – tette hozzá Kántor Sándor.

A szövetség igazgatója kitért arra, hogy a forgalmi adatokban a 2020. évről áthúzódó és a 2021. évi új járványügyi intézkedések hatása érhető tetten. A vendéglátás nyitva tartásának korlátozásait, majd munkaerőgondját, a külföldi turisták elmaradását és a nagy rendezvények hiányát jól mutatják a hordós és a visszaváltható üveges kiszerelések alacsony forgalmi adatai.

A hordós sör tavalyi 319 ezer hektoliteres értékesítése csupán 57 százaléka volt a 2019-ben mértnek, ahogyan a vendéglátásra jellemző újratölthető üveges sör 894 ezer hektoliteres eladott mennyisége is csupán a pandémia előtti év 69 százalékát tette ki.

A teljes forgalom több mint felét (56 százalékát) adó középkategóriás sörök eladása 2021-ben stagnált, 3,3 millió hektoliter volt, 9 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója megjegyezte, hogy a többi termékkategóriában nagyobb volt a mozgás: az úgynevezett gazdaságos termékek forgalma tovább esett, miközben a prémium és szuperprémium sörök, valamint az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes termékek eladása folytatta évek óta tartó növekedését.

A gazdaságos termékek forgalma alig haladta meg az 540 ezer hektolitert, aránya az öt legnagyobb magyar gyártó eladásaiban először esett 10 százalék alá, míg a prémium és szuperprémium sörök együttes forgalma 2021-ben meghaladta a teljes értékesítés 27 százalékát, 1,612 millió hektoliter volt. Az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök forgalmának növekedése is folyamatos, arányuk tavaly megközelítette a 6 százalékot, míg a csökkentett alkoholtartalmú (2 százalék körüli) ízesített termékek iránti kereslet marginalizálódott, 1 százalék alá csökkent.

E folyamatokat tükrözik az egyes kiskereskedelmi kiszerelések forgalmának változásai: az egyutas üvegek forgalma 21 százalékkal nőtt, az aludobozoké 6 százalékkal emelkedett, míg a PET palackba töltött sörök értékesítése 13 százalékkal csökkent. Mivel továbbra is nő az aludoboz szerepe a teljes forgalomban, így 2021-ben e csomagolás aránya elérte az említett gyártók teljes kiskereskedelmi forgalmának 71 százalékát, 4,2 millió hektolitert – mondta Kántor Sándor.

A Magyar Sörgyártók Szövetségét, a vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ben alapították, tagja a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft. A szövetség munkáját adatszolgáltatással segíti a Pécsi Sörfőzde Zrt. is. A szervezet tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe). (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS