Feltüntetik a sörök címkéjén az italok összetételét

2019. 09. 06., 18:03

Önkéntesen kötelezettséget vállalt az Európai Sörfőzők Szövetsége, ezen belül 25 ország sörszövetsége, köztük a Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) is, hogy 2022-ig megjelölik a sörök csomagolásán az italok összetevőit és tápértékeit – közölte az MSSZ.

A dokumentumot szeptember 5-én Brüsszelben fogadták el, magyar részről Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója írta alá. Kántor Sándor szerint a vállalás a fogyasztók érdekét tartja szem előtt. Az igazgató megjegyezte: a kötelezettségnek a Magyar Sörgyártók Szövetsége tagjai által forgalmazott sörök jelentős aránya már most is megfelel.

A cél elérése érdekében az európai sörgyárak is jelentős lépéseket tettek már az elmúlt években: a sörök 60 százalékánál megadják a kalóriaszámot, 85 százalékuknál pedig az összetevők részletes listáját is.

Európában 2017-ben a teljes sörfogyasztás közel 374 millió hektoliter volt, míg a magyar piacon ebben az időszakban 6,26 millió hektoliter sör fogyott.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének korábbi közlése szerint tavaly a vezető sörgyárak – a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Carlsberg Hungary Kft. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. – a magyar piacon 6,29 millió hektoliter sört értékesítettek. Idén az első fél évben 2,4 százalékkal, 3,051 millió hektoliterre csökkent tavalyhoz képest az öt legnagyobb gyártó belföldön értékesített söreinek mennyisége, a Sörszövetség szerint a visszaesés a hűvösebb időjárással magyarázható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS