A Dreher jelenti: jelentősen nőtt az igény a prémiumsörök iránt

2018. 11. 06., 12:00

Egyre nagyobb az igény a prémium és szuperprémium sörök iránt Magyarországon. Csak az elmúlt egy évben 23 százalékkal nőtt a kategória forgalma, 2018 első felében pedig 27 százalék volt a növekedés – közölte a Dreher Sörgyárak Zrt.

A társaság, amely tavaly március óta a japán Asahi Csoport részeként működik, hosszú távú stratégiájának középpontjában a prémium portfólió kialakítása áll, egyrészt prémium és szuperprémium termékek hazai gyártásával, másrészt nemzetközi márkák importálásával.

Ennek egyik lépéseként vezették be a magyar piacra a több mint 70 országban forgalmazott Peroni Nastro Azzurot is, amely Olaszország egyik legnépszerűbb sörmárkája, és világszerte az egyik legkeresettebb olasz sör.

Az MTI kérdésére a cég közölte, hogy a Peroni Nastro Azzuro gyártását nem tervezik Magyarországra hozni, az továbbra is Padovában készül. A Peroni fogadtatása az eddigiek alapján a magyar piacon pozitív, ám mivel egyelőre a márkaépítés szakaszában vannak, a tervezett értékesítési számokat a cég nem közölte.

A Dreher Sörgyárak Zrt. 2017-ben 2,3 millió hektoliter sört értékesített belföldön, piaci részesedése 34,7 százalék volt. A 2017. április 1-december 31-re vonatkozó általános üzleti évet záró eredménykimutatás szerint az értékesítés nettó árbevétele 46,4 milliárd forint, az adózás előtti eredmény 473,7 millió forint volt.

Az Asahi Breweries Europe Ltd. öt régióbeli országban (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) van jelen, 11 sörgyárral, 7800 embert foglalkoztat és a világ több mint 50 országába exportál sört. Az Asahi Csoportot 1889-ben alapították, a sörgyártáson és értékesítésen túl más alkoholos italokat, üdítőket és élelmiszert is árul. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS