Mire kell különösen figyelnünk szerződéskötéskor, hogy később mi magunk választhassunk bírót? Melyek a választottbíráskodás alapvető szabályai? Mikor dönthet egy választottbíróság a jogvitánkban? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Anélkül, hogy nagyon a részletekbe mennék, mert abból bizony van bőven, nézzük meg a választottbíráskodás alapját – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A választottbíróság eljárását nemcsak maga a választottbíróság, de valamilyen szinten törvény is szabályozza. Ezt persze ne úgy képzeld el, mint a rendes bírósági eljárás szabályait. Azok jóval kötöttebb szabályok. Az alapokat itt is meghatározza egy törvény, mégpedig a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX törvény. (Az „LX” egy római szám a törvény jelölésében, ami annyit tesz, hogy ez a 2017-es évben kihirdetett 60. törvény. A jogszabályok jelölésével kapcsolatosan korábban itt írtunk részletes ismertetőt.)
A választottbíráskodás alapvető hazai szabályait tehát a választottbíráskodásról szóló törvényben találhatjuk meg. Főszabály szerint ezt a törvényt kell alkalmazni a választottbíráskodás során, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van.
A választottbíráskodás nem más, mint a kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogviták felek által választott eljárásban történő eldöntése az állami bírósági peres eljárás helyett.
Ebből tehát már láthatjuk is, hogy nem minden jogi vita esetén lehet a rendes bíróságok helyett magunk által választott bírósághoz fordulni. Csak a gazdasági, kereskedelmi ügyekben van erre lehetőség. Nem választhatjuk ezt a döntési formát például családi vitákban, legyen az mondjuk gyerektartás vagy házasság felbontása. De öröklési ügyekben vagy munkaügyi vitánál sem választhatunk ilyen bíróságot.
Választottbíró csak akkor dönthet egy vitában, ha a peres felek közötti szerződésben szerepel a választottbíráskodás lehetősége. Vagyis a felek ezt írásban kikötötték. Erre akkor kell gondolni, amikor még egyáltalán nem gyülekeznek a felhők az együttműködés napsütéses egén.
A bírósági út kikötésénél előre kell eldönteni, hogy mit akarunk majd egy jövőbeli vitás helyzetben. Azt nem lehet kikötni, hogy ezt is – azt is megtehetjük. Vagy az állami bíróságra bízzuk magunkat egy peres vita eldöntésében, vagy a választottbíróságra. Érvényesen nem szerepelhet mindkettő a szerződésben.
Erre a rövid válasz, hogy sokféle. Van azonban két fő típus:
– az egyik az állandó választottbíróság,
– a másik az eseti.
Az állandó állandóan működik, vagyis nem egy-egy ügyre jön létre. (Még szerencse, hogy ilyen beszédes az elnevezés. Egyébként a jogban vannak ilyen beszédes megnevezések. Persze ennek ellenkezője is igaz, mert van, amikor az elnevezés egészen mást takar, mint azt elsőre gondolnánk. Hiába, jogászként szeretjük a kihívásokat.) Ilyen állandó választottbíróság működik például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett.
Az eseti választottbíróság egy-egy ügy eldöntésére jön létre, nem tartják fenn folyamatosan, hogy bárki odafordulhasson a vitás ügyével.
A kérdésre egyben egyszerű és egyben bonyolult is a válasz. Mi most az egyszerűbbnél maradunk, nem megyünk bele minden részletszabályba. A választottbíróság mindig szakemberekből áll, de nem a rendes bíróságok bíráiból. Jellemzően ügyvédek, jogi szakértők közül lehet választani, hogy ki, illetve kik döntsenek az ügyünkben. Azzal tehát nem találkozhatsz, hogy egy bíró egyidejűleg ítélkezik egy állami bíróságon és egy választottbíróságon is.
A felek a választottbíró vagy a választottbírák kiválasztásának szabályaiban szabadon állapodhatnak meg. Természetesen a jogszabály adta keretek között. A választottbírák számában is belátásuk szerint állapodhatnak meg. Kikötés viszont, hogy a választottbírák száma csak páratlan lehet. Ha nem állapodtak meg, akkor a választottbírák száma 3.
Lényeges, hogy a választottbírának pártatlannak és függetlennek kell lennie. Vagyis nem arról van szó, hogy kiválaszthatjuk a sógort vagy a jóbarátot, hogy ő biztosan a mi javunkra döntsön. Ez ugyanis akár a döntés rendes bíróság előtti érvénytelenítésére is alapot adhat.
Sok mindenben el lehet térni a rendes bíróságok működési szabályaitól. Alapvetően sok múlik a feleken, illetve azon, hogy milyen választottbíróság dönt az ügyben.
– Míg a rendes bíróságokon főszabály szerint nyilvánosak a tárgyalások, vagyis akár hallgatóság is jelen lehet, addig ez a választottbíráskodás esetén nem így van. Ott az eljárás, a tárgyalások főszabály szerint zárt ajtók mögött zajlanak.
– A választottbíróság is ítéletet hoz az ügy végén, ami kötelező a felekre. Nagy különbség azonban, hogy itt nincs fellebbezési lehetőség.
– Az eljárás költségeiben is lehetnek nagy különbségek, ám ez mindig az adott ügytől függ.
Nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy az egyik vagy a másik a jobb választás. Gondos mérlegelést igényel a döntés, ráadásul mindezt akkor kell megtennünk, mikor a baj, a vita még fel sem tűnt a horizonton. Ilyenkor tehát előre kell átgondolni, hogy milyen viták alakulhatnak ki, mikor melyik út lehet a kedvezőbb számunkra. Természetesen kiegyensúlyozott helyzetben a másik fél is ugyanezt teszi majd, és a végén megállapodunk abban, hogy egy jövőbeli vita esetén hova fordulunk döntésért. Ha ebben nem sikerül megállapodni, akkor pereskedés esetén marad a rendes bírósági út.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Nekem nagyon tetszik, annyira, hogy kiálltam mellette főszerkesztőnkkel szemben is, aki szerint csak szokványos ipari képlettel van dolgunk.
A Paksi Atomerőműben befejezték a 2. blokk ez évre tervezett karbantartását és éves főjavítását. Az üzemeltető szakemberek felterhelték a blokkot.