Nagykárolyban folytatódott a KMVNF rendezvénysorozata

Nagykárolyban folytatódott a KMVNF rendezvénysorozata
2024. 04. 30., 20:10

A Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarája meghívására Nagykárolyban találkoztak a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF) tagszervezetei áprilisban.

„Üzlet nincs kapcsolat nélkül, a kapcsolat megteremtéséhez pedig találkozni és beszélni kell egymással” – hívta fel a figyelmet a találkozón Márkos Tibor, a Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarájának alelnöke, az esemény egyik szervezője.

KMVNF rendezvényei meglehetősen konzekvensen szerveződnek az üzlet körül, mivel legfőbb törekvésük, Czomba Csaba elnök megfogalmazásában: az „egymásból megélés, a kölcsönösen előnyös üzletek létrejöttének elősegítése, az ezt támogató környezet létrehozása”.

Az Európa fejlettebb országaihoz való felzárkózás, az ezekkel a piacokkal kiépülő üzleti kapcsolatok iránti érdeklődés ugyan némiképp ellen hat a magyar–magyar kapcsolatok gyors erősödének, de egyre több rendezvény példázza, hogy az „Adjunk üzletet egymásnak” gondolata kölcsönösen előnyös pozíciók eléréséhez vezethet.

Erre az alig több mint fél évtizedes múltra visszatekintő KMVNF életében már több példát találunk. Így találtak egymásra ipari automatizálással, a mezőgazdaság különböző ágaival vagy éppen a helyi termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások. Létrejöttek tartós üzleti kapcsolatok vajdasági és erdélyi vagy vajdasági és felvidéki vállalkozások között is, amelyekre korábban kevésbé példa akadt. „Számos ígéretes terület van, de főleg a turizmusban rejlenek nagy lehetőségek” – hívta fel a figyelmet Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöki főtanácsadója, tiszteletbeli társelnöke.

Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese kiemelte: a szervezet küldetése a magyar vállalkozók és munkaadók tevékenységének és hosszútávú, sikeres működésének támogatása, elősegítése. Tevékenységük alappilléreit az érdekképviselet és érdekvédelem mellett a vállalkozások fejlesztése, a szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás jelentik. A VOSZ aktív tagvállalkozásainak száma jelenleg eléri a 25 ezer főt, mintegy negyedmillió embert foglalkoztatnak, összesített árbevételük 13,6 milliárd forint. A VOSZ ernyőszervezetként mintegy 65 ezer vállalkozást ér el, amelyek együttesen a GDP 54 százalékát adják, összesített árbevételük 35,5 milliárd forint.

Szili Katalin, a kormányfő főtanácsadója, az Országgyűlés volt elnöke figyelmeztetett: „véget ért a kiszámíthatóság, a válságok és konjunktúrák periodikus váltakozásának időszaka. Válságok és háborúk korát éljük. A világot olyan turbulenciák uralják, amelyekre nagyon nehéz felkészülni, a vállalkozóknak mégis ezt kell tenniük”.

Dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora a piacszerzés fontosságáról beszélt, mint mondta, olyan szakembereket kell képezniük, akik kellenek a piacnak és boldogulnak a piacon. A rektor szerint az NYE-ben ezt már felismerték, a haladást viszont némiképp lassítja, hogy az egyetemnek túl nagy a merítése, túl sok mindenre koncentrál, túl sok szakkal rendelkezik.

(Fotó: Bart Imre)

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS