Nagykárolyban folytatódott a KMVNF rendezvénysorozata

Nagykárolyban folytatódott a KMVNF rendezvénysorozata
2024. 04. 30., 20:10

A Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarája meghívására Nagykárolyban találkoztak a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF) tagszervezetei áprilisban.

„Üzlet nincs kapcsolat nélkül, a kapcsolat megteremtéséhez pedig találkozni és beszélni kell egymással” – hívta fel a figyelmet a találkozón Márkos Tibor, a Szatmárnémeti Kisiparosok Kamarájának alelnöke, az esemény egyik szervezője.

KMVNF rendezvényei meglehetősen konzekvensen szerveződnek az üzlet körül, mivel legfőbb törekvésük, Czomba Csaba elnök megfogalmazásában: az „egymásból megélés, a kölcsönösen előnyös üzletek létrejöttének elősegítése, az ezt támogató környezet létrehozása”.

Az Európa fejlettebb országaihoz való felzárkózás, az ezekkel a piacokkal kiépülő üzleti kapcsolatok iránti érdeklődés ugyan némiképp ellen hat a magyar–magyar kapcsolatok gyors erősödének, de egyre több rendezvény példázza, hogy az „Adjunk üzletet egymásnak” gondolata kölcsönösen előnyös pozíciók eléréséhez vezethet.

Erre az alig több mint fél évtizedes múltra visszatekintő KMVNF életében már több példát találunk. Így találtak egymásra ipari automatizálással, a mezőgazdaság különböző ágaival vagy éppen a helyi termékek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások. Létrejöttek tartós üzleti kapcsolatok vajdasági és erdélyi vagy vajdasági és felvidéki vállalkozások között is, amelyekre korábban kevésbé példa akadt. „Számos ígéretes terület van, de főleg a turizmusban rejlenek nagy lehetőségek” – hívta fel a figyelmet Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöki főtanácsadója, tiszteletbeli társelnöke.

Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese kiemelte: a szervezet küldetése a magyar vállalkozók és munkaadók tevékenységének és hosszútávú, sikeres működésének támogatása, elősegítése. Tevékenységük alappilléreit az érdekképviselet és érdekvédelem mellett a vállalkozások fejlesztése, a szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi felelősségvállalás jelentik. A VOSZ aktív tagvállalkozásainak száma jelenleg eléri a 25 ezer főt, mintegy negyedmillió embert foglalkoztatnak, összesített árbevételük 13,6 milliárd forint. A VOSZ ernyőszervezetként mintegy 65 ezer vállalkozást ér el, amelyek együttesen a GDP 54 százalékát adják, összesített árbevételük 35,5 milliárd forint.

Szili Katalin, a kormányfő főtanácsadója, az Országgyűlés volt elnöke figyelmeztetett: „véget ért a kiszámíthatóság, a válságok és konjunktúrák periodikus váltakozásának időszaka. Válságok és háborúk korát éljük. A világot olyan turbulenciák uralják, amelyekre nagyon nehéz felkészülni, a vállalkozóknak mégis ezt kell tenniük”.

Dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora a piacszerzés fontosságáról beszélt, mint mondta, olyan szakembereket kell képezniük, akik kellenek a piacnak és boldogulnak a piacon. A rektor szerint az NYE-ben ezt már felismerték, a haladást viszont némiképp lassítja, hogy az egyetemnek túl nagy a merítése, túl sok mindenre koncentrál, túl sok szakkal rendelkezik.

(Fotó: Bart Imre)

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS