Az RSM Hungary szakértői saját praxisukból összegyűjtöttek 10 olyan esetet, amelyeket a társaságoknak nagyon fontos ismerni ahhoz, hogy csökkenteni tudják az helyi iparűzési adóalapjukat anélkül, hogy feleslegesen kockázatokat vállalnának.
Bár a helyi adóról szóló törvény ( 1990. évi C. törvény a helyi adókról */ ) szabályozza, az egyes önkormányzatok sokszor teljesen eltérően értelmezik a helyi iparűzési adó (hipa) jogszabályi rendelkezéseit. Biró Ágnes, az RSM Hungary vezető tanácsadója blogbejegyzésében olyan eseteket mutat be, amelyeket a társaságoknak célszerű ismerni ahhoz, hogy kockázatok nélkül csökkenteni tudják az helyi iparűzési adóalapjukat.
Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található, és ott vállalkozási (iparűzési) tevékenységet folytat részben vagy egészben.
1. Hipa és a közvetített szolgáltatások
A Helyi adókról szóló törvény szerint a közvetített szolgáltatások kimenő számláján pontosan beazonosíthatónak kell lennie, hogy mely szolgáltatások kerültek közvetítésre. A pontos beazonosíthatósághoz a bírósági gyakorlat alapján ugyanakkor nem elegendő, ha csak egy gyűjtőnév kerül a számlára. Mi a jó megoldás? Közvetített szolgáltatás helyett/mellett tüntessük fel pontosan a számlán, hogy mit is kívánunk továbbszámlázni. Ha ez adminisztrációs okokból nehézségekbe ütközik, akkor azért szerencsére van lehetőség itt egyszerűbb megoldást is választani.
2. Hipa – saját és közvetített szolgáltatások
Bírósági ítélet mondja ki, hogy a közvetített szolgáltatás csak akkor azonosítható be kétséget kizáróan a kimenő számlán, ha értéke elkülöníthető a saját teljesítmény értékétől. A számlából akkor tűnik ki a szolgáltatás közvetítésének ténye, ha saját és közvetített szolgáltatásnyújtása esetén a számlán külön sorban szerepel a saját és a közvetített szolgáltatás. Amennyiben tehát mind közvetített szolgáltatást, mind pedig saját teljesítményt számlázunk, azt külön soron kell a számlán feltüntetni.
3. Hipa – csak kiszámlázott közvetített szolgáltatás csökkenti az adóalapot
Az ítélkezési gyakorlat alapján olyan költséget nem lehet közvetíteni, amit még nem számláztak ki. Ha tehát például folyamatos szolgáltatásnál még nem érkezett be a számla az időszaki költségekről, akkor nem kerülhet bele az időszaki kimenő számlánkba, ellenkező esetben az önkormányzat megtagadhatja a közvetített költségek levonását.
4. Hipa – anyagköltség a logózott irodaszer és egyedi csomagolóanyag?
Nagy meglepetést okozott a bíróság azzal az ítéletével, amikor megállapította, hogy a logózott irodaszer, illetve egyedi csomagolóanyag gyártása során a megrendelő már olyan mértékben kontrollálja a gyártási folyamatot, hogy a beszerzés nem anyagköltségnek, hanem igénybe vett szolgáltatásnak minősül. Persze az adóalap csökkentésére más jogcímen is van ilyenkor lehetőség, csak figyelni kell arra, hogy a formai feltételek is teljesüljenek.
5. Hipa és közvetítés a szerződésben
Nem elegendő a szerződésbe beépíteni a megszokott formulát, mely szerint a megrendelés teljesítéséhez alvállalkozó is igénybe vehető. A megrendelői szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy ezeket a költségeket a vállalkozó közvetítheti is a megrendelője felé. Bár ez csak egy plusz mondat a szerződésben, mégis ezen állhat vagy bukhat a közvetített szolgáltatásként történő levonás.
6. Hipa a vízszámlán
Tipikus hiba, hogy a vízszámlát a könyvelés során teljes egészében anyagköltségként számolják el. Azonban a vízdíj számlán csatornadíj is szerepel (általában magasabb értékben is, mint a vízdíj), amely nem anyagköltség, hanem igénybe vett szolgáltatás.
7. Hipa és a kis értékű eszközök
A kis értékű eszköz definíciója alapján egy éven belül elhasználódó termékről beszélhetünk, mégis a könyvelői gyakorlat sokszor csak az eszköz értékét vizsgálja a besoroláskor. Így történhetett meg, hogy egy ellenőrzés során a revizor kiválogatta azokat a számítástechnikai eszközöket, amelyeket a cég vélhetően több mint egy évig használt (például monitor, egér, billentyűzet), és kiemelte beszerzési árukat az anyagköltségből.
8. Hipa és a szolgáltatáscsomagok továbbszámlázása
Az iparűzési adóalapból levonható közvetített szolgáltatások egyik legfontosabb tartalmi feltétele, hogy a bejövő szolgáltatás változatlan formában kerüljön továbbszámlázásra. Mit is jelent ez pontosan? Például szállítmányozási szerződés esetén a megbízott nem csak közvetíti a fuvarszolgáltatásokat, hanem azokat szervezi és adminisztrálja is, ilyen módon nem ugyanaz a bejövő és kimenő szolgáltatás, tehát nem valósulhat meg a változatlan formában történő továbbszámlázás. Ugyanez a helyzet áll fenn utazásszervezési tevékenység esetén, vagy az építési szektorban, amikor a kivitelező koordinálja és ellenőrzi az alvállalkozók munkáját.
9. Hipa több önkormányzat területén való működés esetén
Ha valamelyik önkormányzat nem a maximális, 2 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor érdemes megvizsgálni, van-e lehetőség arra, hogy az adóalap megosztás során a kedvezőbb adókulcsú önkormányzatra jusson magasabb összegű adóalap. Természetesen ilyen esetben az is nagyon fontos, hogy az eszközök, alkalmazottak átcsoportosítása ténylegesen megtörténjen, hiszen csak a tényleges állapot alapján lehet az adóalapot megosztani.
10. Hipa és a fuvarozási szerződések
Mivel az új Ptk. a fuvarozási szerződést a vállalkozási szerződésektől külön alfejezetben, a vállalkozási típusú szerződések között mutatja be (melyben a vállalkozási szerződéshez képest többletjogok és kötelezettségek szerepelnek), ezért egyes önkormányzatok úgy ítélik meg, hogy a fuvarozási szerződéseket nem lehet alvállalkozói teljesítményként levonásba helyezni. Megítélésünk szerint ugyanakkor ennek eldöntéséhez a konkrét szerződés tartalmát kell megvizsgálni, de aki szeretné elkerülni a kockázatokat, az bizonyosodjon meg arról, hogy az illetőségi önkormányzatának mi az álláspontja ebben a kérdéskörben.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.