Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el a csomagolás fenntarthatósága és a csomagolási hulladék csökkentése érdekében.
A rendeletet, amelynek célja a folyamatosan növekvő hulladékmennyiség kezelése, a belső piaci szabályok harmonizálása és a körforgásos gazdaság fellendítése, a képviselők 476 szavazattal, 129 ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadták el – olvasható a Parlament közleményében.
A csomagolóanyagok használatának csökkentése és bizonyos csomagolástípusok korlátozása
A Tanáccsal elvben egyeztetett szabályok általában véve korlátozzák a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét (2030-ig 5 százalékkal, 2035-ig 10 százalékkal, 2040-ig pedig 15 százalékkal), és a tagállamokat különösen a műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére kötelezik. A csomagolóanyagok szükségtelen használatát visszaszorítandó előírják, hogy a gyűjtő-, szállítási és e-kereskedelmi csomagolás esetében az üres tér aránya legfeljebb 50 százalék lehet. A gyártóknak és az importőröknek emellett gondoskodniuk kell arról is, hogy a csomagolás tömege és térfogata a lehető legkisebb legyen.
2018-ban a csomagolóanyagok ágazata 355 milliárd eurós árbevételt ért el az EU-ban. Egyre több hulladék keletkezik csomagolóanyagokból: az EU-n belül 2009 és 2021 között évi 66 millió tonnáról 84 millió tonnára nőtt ez a mennyiség. 2021-es adatok szerint minden európai 188,7 kg csomagolási hulladékot termel, amely célzott intézkedések hiányában 2030-ig 209 kg-ra nőhet.
2030. január 1-jétől tilos lesz egyes egyszer használatos műanyag csomagolástípusokat alkalmazni. Ilyen például a feldolgozatlan friss gyümölcsök és zöldségek csomagolása, a kávézókban és éttermekben felszolgált és elfogyasztott élelmiszerek és italok egyszer használatos műanyag csomagolása, az egyesével csomagolt adagok (fűszerek, szószok, kávékrémesítők, cukor stb.) egyszer használatos csomagolása, a szállodai piperecikkek egyszer használatos miniatűr csomagolása és a nagyon könnyű (15 mikronnál vékonyabb) műanyag hordtasakok.
A káros egészségügyi hatások megelőzése érdekében a szabályok tiltják az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (perfluor- és polifluor-alkil anyagok vagy PFA-anyagok) használatát az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő csomagolásban, amennyiben azok mennyisége meghalad egy bizonyos határértéket.
A javaslat 2030-ig konkrét újrafelhasználási célértékeket határoz meg az alkoholtartalmú és alkoholmentes italok (kivéve pl. a tej, a bor, az ízesített borászati termékek és a röviditalok) csomagolására, valamint a szállítási, fogyasztói és gyűjtőcsomagolásra. A tagállamok bizonyos feltételek mellett 5 évre mentességet adhatnak e követelmények alól.
Az italok és az elvitelre szánt ételek végső forgalmazóinak lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy saját ételhordóikban és italtárolóikban vihessék haza a megvásárolt termékeket. Emellett törekedniük kell arra, hogy 2030-ig termékeik 10 százalékát valamelyik újrahasználható csomagolási formát alkalmazva kínálják.
Újrafeldolgozható csomagolás, jobb hulladékbegyűjtés és -újrafeldolgozás
Az új szabályok értelmében minden csomagolásnak (kivéve a könnyű fa, parafa, textil, gumi, kerámia, porcelán és viasz csomagolóanyagokat) újrafeldolgozhatónak kell lennie, és szigorú kritériumoknak kell megfelelnie.
A rendelkezések egyebek mellett célértéket határoznak meg arra vonatkozóan, hogy a műanyag csomagolásnak legalább mennyi újrafeldolgozott anyagot kell tartalmaznia, és arra, hogy a csomagolási hulladék mekkora hányadát kötelező újrafeldolgozni.
2029-ben az egyszer használatos (legfeljebb három literes) műanyag és fém italtárolóknak a 90 százalékát szelektíven kell majd gyűjteni (betétdíjas rendszer vagy más megoldás révén).
A Tanácsnak hivatalosan is jóvá kell hagynia a javaslatot, mielőtt a rendelet hatályba lépne.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.