K&H: nem mindenki érzékeli az infláció lassulását

2024. 04. 30., 16:10

Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének friss eredményei szerint a középkorúak ezt nem igazán érzékelik, ők ugyanis átlagosan 23 százalékosnak érezték a pénzromlás éves ütemét. Ez nagyságrendi eltérést jelent a februári 4 százalék alatti hivatalos adathoz képest. Ugyanakkor a jövőre nézve optimista a 30-59 éves korosztály.

Vajon mit gondolnak a 30-59 éves magyarok az árak alakulásáról, amelyekkel a mindennapokban, például az üzletekben, áruházakban vagy a különböző szolgáltatóknál találkoznak? Ezt a kérdést vizsgálta a K&H biztos jövő felmérés a múlt és az idei év első negyedévben is. Részben várható, részben meglepő eredmények születtek.

Arra lehetett számítani, hogy az emberek inflációérzékelése csökken az egy évvel ezelőttihez képest, ám a hivatalos adatok tükrében jóval erőteljesebb is lehetett volna a visszaesés. A kutatásunk szerint a válaszadók 31 százaléka 2023 februárjában úgy érezte, 40 százalék feletti az infláció, míg az arányuk idén februárban 11 százalékra csökkent. Az összes megkérdezett szerint átlagosan 23 százalék körüli volt a februári infláció, ami ugyan jelentősen alacsonyabb az egy évvel korábban érzékelt 32 százaléknál, ám egyelőre messze elmarad a 4 százalék alatti tényadattól” – értékelte az eredményeket Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Kedvezőbb jövőkép

A jövővel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján a magyarok az infláció csökkenését várják ugyan, de messze nem számítanak arra, hogy megússzák a pénzük értékének erős romlását. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka szerint fognak csökkenni az árak a következő évben. Ezzel szemben 70 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az árak nőni fognak, ezen belül 30 százalékuk szerint „csak” 5-10 százalékos mértékben, a fennmaradó 40 százalék szerint pedig ennél magasabb, 15, 20 vagy akár ennél is nagyobb százalékkal. Az árak stabilitására, azaz legfeljebb 5 százalékon belüli árváltozásra a válaszadók hatoda számít, 7 százalék pedig nem tudta megtippelni, mi lesz egy év múlva. A jövőbeni árnövekedésre számítók aránya valamelyest már mérséklődött a 2023 év eleji méréshez képest, amikoris a válaszadók 87 százaléka várta egyértelműen azt, hogy egy év múlva, azaz most többet fog fizetni a boltokban. Ráadásul akkor még – szemben a mostani 40 százalékkal – ezen belül 50 százalék volt azok aránya, aki kifejezetten nagy drágulásra számítottak.

A középkorúak átlagosan 9 százalékos inflációt várnak a következő egy évben. Látszik az is a kutatásból, hogy miközben a 30–39 évesek 7,5 százalékos éves szintű áremelkedésre számítanak, addig az 50–59 évesek és a falvakban élők átlagosan 10 százalékos inflációtól tartanak.

Amellett, hogy az infláció lassulást mutat, a háztartások, így a középkorúak helyzetének javulásához szükség van az érzékelt infláció csökkenésére. Ebben az esetben valószínűleg többen, nagyobb összeget tudnának hosszútávra félretenni az általános tartalék képzése mellett.

„Ez kulcskérdés a nyugdíj szempontjából is” – tette hozzá Székely Pálma. Szerinte ahhoz, hogy a középkorúak a nyugdíjba vonulás után az azt megelőző életszínvonalukat fenn tudják tartani, mindenképp szükség van takarékoskodásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 07. 16., 15:40
Az inflációérzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben a munkaerőpiaci hangulat tartósnak látszik. Talán a beruházások volumene is visszaáll az egy évvel ezelőtti szintre – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulat-indexének második negyedéves felmérésének eredményeit bemutató beszélgetésen.
2024-07-20 11:10:09
A kötelező biztosítások számához képest csökkent a károk gyakorisága, amiben a legtöbbet futó trolik, kamionok és csuklós buszok az éllovasok.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A szeptemberben induló qvik elektronikus fizetési alternatíva szolgáltatási díjtól és tranzakciós illetéktől mentesen, egyfajta átutalási formaként nyújthat kedvezőbb feltételeket a vevőknek, míg a boltok, webáruházak is jobban járnak vele – állítja ebben az epizódban Luspay Miklós. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője egyértelművé tette: az új rendszernek fontos célja a banki verseny élénkítése, amit kiválóan szolgálhat a bankkártyától független, számlák közötti, azonnali, biztonságos és olcsó fizetési megoldást kínáló qvik infrastruktúra. Hogyan teheti ez könnyebbé mindenki életét?
2024. 07. 03., 08:25
epizód: 2024 / 13   |   hossz: 20:51
Az OFA Nonprofit Kft. „Az év felelős foglalkoztatója” pályázat keretében évről évre összegyűjti és díjazza azokat a hazai munkáltatókat, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak a foglalkoztatás területén. A cég közzé is teszi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a terület fejlődéséhez. A díjakat, amelyekre 2024-ben július 19-ig lehet pályázni, öt kategóriában osztják ki: kisvállalkozások, középvállalkozások, nagyvállalatok I-II., illetve egyéb gazdálkodó szervezetek. Kiosztanak különdíjakat is, amelyek különösen érdekesek, hiszen gyakran olyan innovatív ötleteket takarnak, amelyeket nem feltétlenül a pénz motivált – mondta el Endrész Alexandra programvezető.
2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS