Hiába fékezett nagyot az infláció, a K&H biztos jövő felmérésének friss eredményei szerint a középkorúak ezt nem igazán érzékelik, ők ugyanis átlagosan 23 százalékosnak érezték a pénzromlás éves ütemét. Ez nagyságrendi eltérést jelent a februári 4 százalék alatti hivatalos adathoz képest. Ugyanakkor a jövőre nézve optimista a 30-59 éves korosztály.
Vajon mit gondolnak a 30-59 éves magyarok az árak alakulásáról, amelyekkel a mindennapokban, például az üzletekben, áruházakban vagy a különböző szolgáltatóknál találkoznak? Ezt a kérdést vizsgálta a K&H biztos jövő felmérés a múlt és az idei év első negyedévben is. Részben várható, részben meglepő eredmények születtek.
Arra lehetett számítani, hogy az emberek inflációérzékelése csökken az egy évvel ezelőttihez képest, ám a hivatalos adatok tükrében jóval erőteljesebb is lehetett volna a visszaesés. A kutatásunk szerint a válaszadók 31 százaléka 2023 februárjában úgy érezte, 40 százalék feletti az infláció, míg az arányuk idén februárban 11 százalékra csökkent. Az összes megkérdezett szerint átlagosan 23 százalék körüli volt a februári infláció, ami ugyan jelentősen alacsonyabb az egy évvel korábban érzékelt 32 százaléknál, ám egyelőre messze elmarad a 4 százalék alatti tényadattól” – értékelte az eredményeket Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
A jövővel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján a magyarok az infláció csökkenését várják ugyan, de messze nem számítanak arra, hogy megússzák a pénzük értékének erős romlását. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka szerint fognak csökkenni az árak a következő évben. Ezzel szemben 70 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az árak nőni fognak, ezen belül 30 százalékuk szerint „csak” 5-10 százalékos mértékben, a fennmaradó 40 százalék szerint pedig ennél magasabb, 15, 20 vagy akár ennél is nagyobb százalékkal. Az árak stabilitására, azaz legfeljebb 5 százalékon belüli árváltozásra a válaszadók hatoda számít, 7 százalék pedig nem tudta megtippelni, mi lesz egy év múlva. A jövőbeni árnövekedésre számítók aránya valamelyest már mérséklődött a 2023 év eleji méréshez képest, amikoris a válaszadók 87 százaléka várta egyértelműen azt, hogy egy év múlva, azaz most többet fog fizetni a boltokban. Ráadásul akkor még – szemben a mostani 40 százalékkal – ezen belül 50 százalék volt azok aránya, aki kifejezetten nagy drágulásra számítottak.
A középkorúak átlagosan 9 százalékos inflációt várnak a következő egy évben. Látszik az is a kutatásból, hogy miközben a 30–39 évesek 7,5 százalékos éves szintű áremelkedésre számítanak, addig az 50–59 évesek és a falvakban élők átlagosan 10 százalékos inflációtól tartanak.
Amellett, hogy az infláció lassulást mutat, a háztartások, így a középkorúak helyzetének javulásához szükség van az érzékelt infláció csökkenésére. Ebben az esetben valószínűleg többen, nagyobb összeget tudnának hosszútávra félretenni az általános tartalék képzése mellett.
„Ez kulcskérdés a nyugdíj szempontjából is” – tette hozzá Székely Pálma. Szerinte ahhoz, hogy a középkorúak a nyugdíjba vonulás után az azt megelőző életszínvonalukat fenn tudják tartani, mindenképp szükség van takarékoskodásra.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.