Döntött az Európai Bíróság: Pablo Escobar neve nem lehet védjegy az Európai Unióban

2024. 04. 18., 14:10

A Pablo Escobar név nem lajstromozható uniós védjegyként, mivel ez a név a kábítószer-kereskedelemmel és a terrorizmussal hozható összefüggésbe – döntött friss ítéletében az Európai Bíróság.

Az ügy

2021. szeptember 30-án a Puerto Ricóban székhellyel rendelkező Escobar Inc. kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalához (EUIPO) a „Pablo Escobar” megjelölés uniós védjegyként történő lajstromozása iránt, áruk és szolgáltatások széles körére vonatkozóan.

Az 1949. december 1-jén született és 1993. december 2-án elhunyt Pablo Escobar kolumbiai állampolgárságú személy a feltételezések szerint drogbáró és terrorista volt, aki megalapította a Medellín kartellt (Kolumbia) és annak egyedüli vezetője volt – emlékeztet a Bíróság közleménye.

Az EUIPO a védjegybejelentést azzal az indokkal utasította el, hogy a védjegy ellentétes a közrenddel és az elfogadott erkölcsi elvekkel. Az Escobar Inc. keresetet nyújtott be e határozat ellen az Európai Unió Törvényszékéhez.

Az ítélet

A Bíróság helybenhagyja a Pablo Escobar védjegy lajstromozásának elutasítását. A Bíróság szerint az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a „józanul vélekedő spanyolok” Pablo Escobar nevét inkább a kábítószer-kereskedelemmel és a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő terrorizmussal, valamint az ezekből eredő bűncselekményekkel és szenvedéssel azonosítják, mint Escobarnak a kolumbiai szegények érdekében tett esetleges jótetteivel.

A Bíróság ítélete kitér arra is, hogy Pablo Escobar ártatlanság vélelméhez való alapvető joga nem sérült, mivel – annak ellenére, hogy büntető perben soha nem ítélték el – Spanyolországban nyilvánosan a szervezett bűnözés szimbólumának tekintik, aki számos bűncselekményért felelős.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS