Illetékmentes ingatlanvásárlás: így maradhatnak milliók a családok zsebében

2024. 04. 18., 13:10

A teljes visszafizetést nézve több tízmillió forintot is megspórolhat az, aki a CSOK Plusz támogatott hitelkonstrukciót és az ezzel járó illetékmentes ingatlanvásárlási lehetőséget választja. Számos kérdés érkezik be a Credipass pénzügyi szakértőihez a téma kapcsán, ezért a szakértők összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat a jogosultak körével, az esetleges utólagos fizetési kötelezettséggel, illetve a ténylegesen megspórolható összeg mértékével kapcsolatban.

A szabályozás folyamatos változásai miatt sok új vevő fejében felmerülhet a kérdés: valóban illetékmentesen vásárolhatom meg az új otthonomat a CSOK Plusz segítségével? Egyáltalán mit jelent ez az illetékkedvezmény? És milyen előnyei lehetnek a támogatott hitellel kombinált illetékmentességnek, szemben mondjuk egy piaci lakáshitellel való vásárlással?

„A kétgyermekes CSOK Plusz támogatott hitel összegét alapul véve egy 30 millió forintos, 25 éves futamidejű hitelösszeg esetét vizsgálva jelentős eltéréseket láthatunk: havonta több, mint 50 ezer forintos a törlesztőrészlet-különbség, amely éves szinten több, mint 600 ezer forintot jelent a családoknak – és ebbe még nem számítottuk bele az illetékmentesség hozta előnyt.” – mondta Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.

„Egy 6,3 százalékos kamatozású piacilakáshitellel összehasonlítva, és a hitel teljes visszafizetését tekintve, közel 20 millió forint maradhat az ügyfelek zsebében a futamidő leteltével. Ez tartalmazza a megspórolt vagyonszerzési illeték összegét is, amely minden esetben az ingatlan vételárának 4 százaléka” – tette hozzá a szakértő.

A Duna House idei első negyedéves értékesítési adatai alapján a fővárosban átlagosan 54 millió forintért vásároltak ingatlant az érdeklődők – ennél a vételárnál az illeték összege 2 160 000 forint, amely a példánkban is szerepel. Ez mind a CSOK Plusszal, mind pedig a falusi csokkal történő lakásvásárlások esetében teljes mértékben elengedésre kerül. A Credipass szakértőinek tapasztalatai alapján az ügyfelek körében bizonytalanságot okozhat, hogy hogyan alakul az illetékfizetés, ha ennél magasabb összegért történik a vásárlás.

Fontos, hogy bár tavaly év végén még arról szóltak a hírek, hogy az új CSOK Plusz esetén az ingatlan vételárának 80 millió forintot meghaladó részére szükséges illetéket fizetni, azonban ezt a felső korlátot december végével kivezették, így a mostani jogszabályban már nincs ilyen típusú vételárra vonatkozó korlátozás, illetve az is fontos kitétel, hogy a CSOK Plusz maximum 150 millió forintos vételárig vehető igénybe. Így mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy jogosultak vagyunk-e a támogatott hitelekre – figyelmeztetnek a Credipass szakértői. Azt is érdemes hozzátenni: ma már a pénzügyi szakértők segítségével 5,5-6 százalék közötti kamatokon elérhetőek a legjobb piaci lakáshitel ajánlatok is, így az sem jár rosszul, aki esetleg nem jogosult az államilag támogatott konstrukciókra.


Ugyanakkor mindenképpen szükséges arra is kitérni, hogy érdemes az ügyfeleknek tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a vásárlást követően a NAV helyszíni szemlét tarthat az ingatlanban, (ugyanis az illeték kiszabásáról szóló határozatot akkor is megkapják az ügyfelek, ha illetékmentes a vásárlás.) Helyszíni szemlét általában akkor tart a hatóság, amennyiben az ingatlan vételára jelentősen eltér a piaci ártól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS