Potenciális munkaerő-tartalék: 300 ezren várnak a „mozgósításra”

2024. 04. 16., 15:10

A munkaerő-tartaléknak a korábbinál nagyobb része van jelen a munkaerőpiacon aktív munkakeresőként, és jelent érdemi kínálatot a munkáltatók számára.

A hivatalos meghatározás szerint egy adott időpontban „munkanélküli az, aki a kikérdezés hetében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg vagy a gyermekgondozási ellátás igénybevétele esetén tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást”. A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt adják a potenciális munkaerő-tartalékot.

Az ő létszámuk hazánkban 2023-ban átlagosan 300 ezer fő volt, 15 ezerrel több, mint 2022-ben – olvasható a KSH „Helyzetkép, 2023 – Munkaerőpiac” című kiadványában. 2023. IV. negyedévében az egyes kategóriák létszáma a következőképpen alakult:
– alulfoglalkoztatott: 30,7 ezer
– munkanélküli: 219,8 ezer
– inaktív, keres munkát, de nem tud munkába állni: 7,1 ezer
– Inaktív, szeretne dolgozni, de nem keresett munkát. 58,2 ezer

A növekedést elsősorban a munkanélküliek létszámának emelkedése okozta, azoknak a száma viszont csökkent, akik szeretnének dolgozni, de nem tettek lépéseket azért, hogy munkát találjanak. A munkaerő-tartaléknak tehát a korábbinál nagyobb része van jelen a munkaerőpiacon aktív munkakeresőként, és jelent érdemi kínálatot a munkáltatók számára – írják a statisztikai hivatal szakértői.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS