Lebukott a használtautó-kereskedő, 54 kocsit foglaltak le az adóellenőrök

2024. 04. 24., 19:10

Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit.

A NAV kockázatelemzési rendszerén akadt fenn az a használtautó-kereskedő, akinél adóelkerülésre utaló körülményeket tárt fel a jogkövetési vizsgálat. A helyszíni ellenőrzéskor nagy értékű járműveket vettek leltárba.

A gépjárművek eredetét megbízási szerződésekkel igazolta a kereskedő, amelyek alapján az ellenőrök azokat a magánszemélyeket is vizsgálták, akik legalább két autó értékesítésére adtak megbízást. Ezek közül azonosítottak két szerb-magyar kettős állampolgárt, akik olyan vállalkozásnak is tulajdonosai és képviselői voltak, amelyek az adóhatósággal nem működtek együtt, és a kiállított számláikban szereplő ügyletekhez nem voltak sem szakembereik, sem eszközeik, és alvállalkozót sem vettek igénybe, ami számlagyári működésre utalt – írja a NAV Facebook-bejegyzésében.

A NAV az egyik vállalkozás esetében 31,5 millió forint adókülönbözet megállapításán túl bizonyította azt is, hogy azt fiktív számlázási láncolat tagjaként, kifejezetten adóelkerülés céljából működtették.

Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a kettős állampolgárok magáncélra 419 millió, illetve 51 millió forintot vettek fel cégeik bankszámláiról, és papíron 75 millió forintot kölcsönöztek az autókereskedőnek.

A NAV ezeknél a magánszemélyeknél is vizsgálatot végzett, amelyben egyikük 33 millió forintot érő autóját, és az autókereskedővel szembeni követelését is lefoglalta, ideiglenes biztosítási intézkedésként.

Az ellenőrzés egy későbbi eljárásában beigazolódott, hogy a magánszemélyek és az autókereskedő közötti kölcsönszerződések hamisak. A valóságban a kölcsönügyletek nem történhettek meg, vagyis a társaság nem rendelkezett olyan, igazolt készpénzforrással, amely fedezetet nyújtott volna kiadásaira.

A NAV ideiglenes biztosítási intézkedést is elrendelt a becsléssel megállapított, várható adókülönbözet és adóbírság 48 millió forintos összegére. A kereskedőnél a végrehajtók ingatlant és 54 autót foglaltak le több mint 120 millió forint értékben. A társaság megfizette a várható adókülönbözetet és adóbírságot a NAV letéti számlájára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS