Az elmúlt hetekben a határidős terményárak hosszú idő után először mutattak érezhető mértékű emelkedést: a búza esetében 8, míg a kukorica esetében 10 százalék körüli mértékben nőttek a jegyzésárak. Jeleznek-e végre érdemi trendfordulót ezek a számok, számíthatnak-e a hazai termelők kedvezőbb felvásárlási árakra a következő időszakban? Ennek járt utána az Agroinform.hu agrárpiaci szakértők segítségével.
A terményárak tavalyi bezuhanása jelentős jövedelmezőségi problémákat okoztak a gazdáknak: a főbb termények közül mind a búza és a kukorica, mind a repce és a szója jelentős, 25-30 százalék körüli mértékű áresést szenvedett el. Míg az idei első negyedévre oldalazó ármozgások voltak jellemzők, az elmúlt néhány hét során az európai határidős piacokon emelkedni kezdtek a jegyzésárak: a búzát 10, a kukoricát 7-8 százalékkal lehetett magasabb áron értékesíteni.
„Az árakat jelenleg az őszi kalászosok állapotáról érkező negatív hírek mozgatják, melynek hatására a nagy elemzőházak az európai termelési előrejelzéseiket lefelé módosították – magyarázta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. – A globális ellátást azonban ez lényegesen nem befolyásolja, így további érdemi áremelkedésre az év további részében nem számíthatunk.”
Hasonló az álláspontja Fórián Zoltánnak, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértőjének is, aki elmondta: „Komolyabb felfelé irányuló ármozgásokat csak az ellátásbiztonságot komolyan veszélyeztető világpolitikai változások idézhetnek elő, ami jó eséllyel nem fog bekövetkezni. A nagy globális exportőröknél a tavaszi készletek már jellemzően alacsonyak, így egy-egy kisebb kínálati szűkület okozhat csak némi elmozdulást az árakban.”
Ebben a helyzetben az elemzők álláspontja szerint a hazai termelőknek nincs értelme kivárni esetleges többletkészleteik értékesítésével.
Az elmúlt időszak áreséseiben komoly szerepe volt a Kelet-Európából származó terményeknek. A búzapiaci trendeket főként a jelentős orosz készletek európai megjelenése alakította, a kukorica piacán pedig az jelentett komoly változást, hogy az ukrán kukoricának a korábbiaknál nagyobb hányada került az európai piacokra. A szójapiacon is egyre meghatározóbb az ukrán termékek jelenléte, melyek exportját a gyenge hrivnya is támogatja.
Fórián Zoltán számítása szerint április közepén az ukrán szója árelőnye dollárban számítva megközelítette a tíz százalékot Brazíliával és az Egyesült Államokkal szemben. Az exportkorlátozások miatt az EU-ba irányuló ukrán szójaexport egyre nagyobb hányada feldolgozott formában, szójalisztként és szójaolajként jelenik meg a piacokon. Ezek a piaci tendenciák várhatóan a közeljövőben is érvényesülni fognak.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt tíz évet tekintve melyik volt az a szárazföldi kultúra, amely a legjobb megtérülést jelentette Magyarországon, Héjja Csaba a kukoricát jelölte meg, kiemelve: „Minden adott volt a sikerhez: a növény iránt folyamatosan nőtt a kereslet, a fejlődő takarmánygyártás és az ipari felhasználás bővülése folyamatosan igényelte a kukoricát, a gazdák pedig már ismerték a megfelelő agrotechnológiát. Bár az elmúlt évek aszályos időjárása sajnos rontott az összképen, de az öntözés révén még 2022-ben, a történelmi aszály évében is voltak jó eredményt produkáló gazdaságok.”
Fórián Zoltán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövedelmezőség elsősorban gazdálkodó felkészültségétől függ. A jelenlegi kedvezőtlen piaci viszonyok mellett is tudtak pozitív piaci hozamot elérni azok, akik pontosan követték az önköltségek alakulását, jó időben kötöttek le tételeket, és magas minőségű terményeiket képesek voltak raktározni is.
„A szántóföldi növénytermesztés válsága nem egy-egy növényfajta fókuszba helyezésével oldható meg, hanem a mindenkori gazdálkodási környezethez való gyors adaptációval. Ehhez egyszerre kell megtanulni új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci sajátosságait, megoldani finanszírozási, fejlesztési, piacszervezési és munkaerő-problémákat. A növekedést is újra kell értelmezni: a siker kulcsa nem a hozamok minden áron történő hajszolása, hanem a nyereség megfelelő gazdálkodással való növelése” – tette hozzá a szakértő.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az 5. blokki nukleáris sziget három épületének építési, valamint a talajszilárdítás részhasználatbavételi engedélyeit.