Ingatlan.com: bérlés helyett érdemes megfontolni a lakásvásárlást

2024. 07. 23., 15:40

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után felmerül a lakásvásárlás kérdése. Az ingatlan.com elemzése szerint a megfelelő önrésszel rendelkező családoknak vagy fiataloknak ismét érdemes mérlegelniük, hogy a bérlés helyett inkább vásároljanak garzonlakást.

2022-ig a garzonok esetében a lakáshitellel vásárolt lakások havi törlesztőrészlete rendszerint alacsonyabb volt, mint a havi bérleti díj, de azóta sokat változott a kép. Budapesten a VIII. kerületben egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete még mindig alacsonyabb az átlagos bérleti díjnál. Ugyanakkor az egyetemisták körében népszerű kerületekben a garzonlakások törlesztőrészlete már magasabb, mint a havi bérleti díj. A XI. és XIII. kerületben például az albérletárak 32 és 16 százalékkal alacsonyabbak az átlagos havi törlesztőrészletnél.

Az ingatlan.com adatai szerint a legnagyobb garzonkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik Budán a III. és a XI. kerület, előbbiben 180 ezer, utóbbiban 190 ezer forint a garzonok átlagos bérleti díja, az eladási áruk pedig átlagosan 40 és 47 millió forint. A money.hu adatai szerint egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos fix kamatozású lakáshitelnél 238 ezer és 280 ezer forintos törlesztőrészlettel lehet számolni. Azaz a bérleti díj a törlesztés 76 és 78 százalékát adná.

A szintén jelentős garzonkínálatot felvonultató pesti kerületek közül a VI.-ban, a VII.-ben, a IX.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 165 ezer és 200 ezer forintos átlagos bérleti díjjal kínálják a kiadó garzonokat. Az eladási ár 32,4-42,7 millió forint. A szóban forgó kerületekben a bérleti díj a példában szereplő lakáshitel törlesztőjének 75-84 százalékát fedezné.

A nagy egyetemvárosok közül Debrecenben 150 ezer forintos átlagár jellemzi a garzonokat. Míg Győrben 135 ezer, Székesfehérváron 130 ezer, Szegeden és Pécsen 120-120 ezer, Veszprémben 110 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni. Kecskeméten 100 ezer, Miskolcon pedig 95 ezer forint ugyanez. Az érintett városokban a garzonlakások átlagára 19,9-47,2 millió forint. Így a bérleti díj a törlesztőrészlet 63-95 százalékát adja. A legjobb mutató Miskolcot jellemzi, ahol az átlagos bérleti díj súrolja a havi törlesztőrészlet összegét.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kiemelte, hogy egy-egy konkrét esetben lehetnek olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a végeredményt. A money.hu adatai szerint a bankok lakáshitel-ajánlatai között például 5 millió forintos különbség is lehet egy 20 évre felvett 20 milliós hitel visszafizetendő összegében. A szakember jótanácsként fogalmazta meg a döntés előtt állóknak, hogy a megoldandó helyzet időtartamát is érdemes mérlegelni.

Hozzátette: ha csak 2-3 éves képzési időre kell megoldani a fiatalok lakhatását, akkor lehet, hogy a bérlés a kifizetődőbb. Ha viszont a fiatalok az adott városban vállalnak munkát is, vagy a lakást később bérbe adják, akkor 5-10 éves időtávon már a vásárlás lehet előnyösebb döntés. Egy 30 millió forintba kerülő ingatlan ugyanis 8-8,5 millió forinttal is többet érhet 5 év múlva, a jelenlegi 5 százalékos éves drágulási ütemet feltételezve. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS