Korlátozó intézkedések nélkül is csökkent a gázfogyasztás a fűtési szezonban

2024. 04. 21., 14:10

Sem állami, sem önkormányzati szinten nem volt szükség a gázfogyasztást korlátozó intézkedésekre az elmúlt télen – közölte az Energiaügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya annak apropóján, hogy április közepén véget ért a hivatalos fűtési szezon. A tájékoztatás szerint a nagyarányú megtakarítást hozó előző fűtési szezonhoz képest több mint negyedmilliárd köbméterrel, 4,3 százalékkal volt alacsonyabb a gázfelhasználás.

Az elmúlt fűtési szezonban 259,4 millió köbméterrel maradt el a földgázfogyasztás a megelőző fűtési szezonétól – ismertették a részleteket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló összegzése alapján. Hozzátették, hogy a lakossági felhasználás 4,6 százalékkal, a gazdaságé pedig 4,1 százalékkal csökkent 2023 október közepétől 2024 április közepéig. Ez különösen az alacsony bázisra tekintettel komoly eredmény: a 2022/2023-as fűtési szezonban közel negyedével, 2 milliárd köbméterrel kevesebb gáz fogyott, mint egy évvel korábban.

A további csökkenést úgy sikerült elérni, hogy a kedvezőbb ellátásbiztonsági helyzetben ezúttal nem volt szükség rendkívüli intézkedésekre. A kormány nem tartotta érvényben a 18 fokos hőmérsékleti korlátozást a közintézményekben, a települések nem kényszerültek uszodák, könyvtárak, múzeumok átmeneti bezárására.

Míg a fűtési szezon első felében valamelyest bővült a felhasználás, a második három hónapban az enyhe időjárás is hozzájárult a megtakarításhoz. Példaként írták, hogy április első két hetének nyárias napjaiban a megelőző esztendő azonos időszakához képest kiugró mértékben, 70 százalékkal esett vissza a háztartások gázfogyasztása.

A villamos energia szerepe fokozatosan erősödik az energiamixben. Erre utal az is, hogy az áramfelhasználás kismértékben, 1,3 százalékkal nőtt az elmúlt fűtési szezonban. Azonos arányú emelkedés látható e téren az idei első negyedéves adatokban.

A földgáz esetében viszont januártól márciusig is csökkenés mutatható ki, a 100 millió köbméterrel alacsonyabb igénybevétel 3,2 százalékos mérséklődést jelent.

Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában, az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk. Hazánk a kötelező szintet meghaladó, 20 százalékos megtakarítást ért el tavaly után idén áprilisig is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS