Másodpercek alatt feltölthető akkumulátorokat ígér egy új felfedezés

Másodpercek alatt feltölthető akkumulátorokat ígér egy új felfedezés
Gábor János  |  2024. 04. 24., 14:10

A hagyományos lítium-ion akkumulátorok meggyőző alternatívájának ígérkezik egy anyag, amiről kiderült, hogy forradalmasíthatja az energiatárolást, hiszen másodpercek alatt feltölt eszközöket.

A Texasi Egyetem friss tanulmányából derült ki, hogy a világnak rendelkezésére állnak olyan, csak az utóbbi 10–12 évben kutatott anyagok, amelyek másodpercek alatt feltölthetnek eszközöket, és az akkumulátorok ezt követően akár napokig üzemelhetnek. Az amerikai kutatás fókuszában az ún. MXének állnak. Ezek a kétdimenziós szervetlen vegyületek egyik osztályához tartozó anyagok fantasztikus vezető és energiatároló képességekkel rendelkeznek.

Akkumulátorok feltöltése, néhány pillanat alatt

A tudóscsapat jelentős lépéseket tesz az energiatároló eszközök új generációjának kifejlesztése érdekében: a céljuk egy olyan eszköz kifejlesztése, ami képes ötvözni a jelenlegi technológiák előnyeit, de közben kezeli is azok korlátait (hosszú feltöltési idő, gyors kisülés, stb.).

„Reméljük, hogy ez a munka megnyitja az utat olyan energiatároló eszközök kifejlesztése előtt, amelyek másodpercek alatt teljesen feltölthetők, és napokig kitartanak. Még sok munka vár ránk az energiatárolási technológia teljes megvalósítása előtt, és ez csak az első lépése annak az izgalmas kutatásnak, amelyet itt, a Texas A&M-en fogunk végezni” – jelentette be az egyetem oldalán megjelent hivatalos közleményben a projektet vezető vegyészmérnök professzor. Dr. Abdoulaye Djire és kollégái úgy vélik, az MXének újonnan feltárt tulajdonságai várhatóan a hagyományos lítium-ion akkumulátorok meggyőző alternatívájává tesz ezeket az anyagokat.

Az MXének titán- és szénatomokból álló kétdimenziós anyagok. Kiemelkedő mechanikai szilárdságuk, ultramagas felület-térfogat arányuk és kiváló elektrokémiai stabilitásuk ígéretes jelöltekké teszik őket arra, hogy szuperkondenzátorok legyenek – feltéve, ha olyan 3D-s architektúrákban lehet őket elrendezni, amiben elegendő térfogat áll rendelkezésre nanoanyagokból, és megfelelően nagy felület is, a reakciókhoz – magyarázza a Physics.org tudományos cikke.

Jó, jó, de egyelőre drága dolgozni vele

A kétdimenziós anyagok egyébként olyan kristályok, amelyek egy vagy több réteggel rendelkeznek, és minden atomjuk a felületi rétegben helyezkedik el. Ez teszi őket kémiailag rendkívül aktívvá, és ennek következtében használhatók fel elektródaként, vagyis elektromos áramot vezető eszközként. Óriási hátránya ugyanakkor ezeknek a kétdimenziós anyagoknak, hogy a szintéziseikhez drága berendezésekre van szükség – ez jelentősen megnehezíti a tömeges felhasználásukat.

Réteges szerkezetükkel az MXének fokozzák az elektrolit ionszállítását, és aktív redoxhelyeket biztosítanak az átmeneti fémeknek a felszínen. Ezek a tulajdonságok teszik az MXéneket különösen ígéretesnek az elektrokémiai kondenzátorok (szuperkondenzátorok) nagy teljesítményű elektródjaiként való alkalmazásra – vallják a tudósok. A csapat a jövőben a nitrid MXének legfőbb előnyeit vizsgálja, azt remélve, hogy optimalizálhatja a teljesítményüket a jövőbeli energiatárolási igények kielégítése érdekében. Djire professzor arra számít, hogy a folyamatban lévő kutatásaiknak jelentős hatása lesz az energiatárolási megoldásokra támaszkodó különböző területeken.

A főoldali kép illusztráció. Forrás: vectorpocket - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS