A tavaly őszi adócsomag több területen is újrahangolta az energiahatékonysági beruházások után igénybe vehető kedvezmények rendszerét a társasági adó esetén. Néhány új fogalom bevezetése és a változó kedvezménymértékek mellett az igazi újdonság, hogy 2024-től társasági adókedvezmény vehető igénybe a villamosenergia-tárolók létrehozását célzó beruházások esetén is – hívta fel a figyelmet a Mazars nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló.
A 2022-ben kezdődött energiaválság természetessé tette, hogy a vállalkozások minden korábbinál tudatosabban figyelnek az energiafelhasználásra, és intenzíven dolgoznak az energiahatékonyságot javító fejlesztéseken, beruházásokon.
„Ez a korábbiaknál több lehetőséget ad a vállalatoknak a társasági adókedvezmények területén, hiszen az új szabályozással az eddig adókedvezménnyel érintett energetikai modernizációra vonatkozó beruházások köre is bővült, illetve 2024-től már társasági adókedvezmény vehető igénybe a villamosenergia-tárolók létrehozását célzó beruházások után is” – közölte dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere.
A szakember jelezte, hogy a január 1-jétől érvényes változások szerint a kedvezmény a beruházás évében vagy a következő adóévben, illetve az azt követő 5 éven keresztül érvényesíthető.
„Ez az új adókedvezmény a beruházás jelenértéken elszámolható költségének legfeljebb 30 százaléka vagy 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. Viszont sem fejlesztési adókedvezménnyel, sem az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményével együtt nem vehető igénybe. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha a villamosenergia-tároló energiájának évi legalább 75 százalékát közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből nyeri” – emelte ki a legfontosabb részleteket dr. H. Nagy Dániel.
Fontos szempont, hogy az adókedvezmény igénybevételének első évére vonatkozó társasági adóbevallás időpontjában az adózóknak már rendelkezniük kell érvényes és hatályos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződéssel.
„Az időzítés rendkívül fontos. Az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szándék ugyanis csak a beruházás kezdetét megelőzően jelenthető be a Pénzügyminisztérium honlapján elérhető nyomtatványon” – tette hozzá a szakértő. Mint mondta: az adókedvezményhez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendeletre azonban még várni kell.
A Mazars partnere újdonságként értékelte az épületekre irányuló energiahatékonysági beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó adókedvezményt. Ez akkor vehető igénybe szintén hat éven át, ha a beruházás eszköztől függően 10-20 százalékos javulást eredményez az épület primerenergiában mért energiahatékonyságában.
A primerenergia is új fogalom: az olyan megújuló és nem megújuló forrásból származó energiát jelenti, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A primerenergiára vonatkozó hatékonyságváltozás igazolásához, ezáltal az adókedvezmény igénybevételéhez az adózóknak szükségük van a kezdeti primerenergia-igényt és annak várható csökkenését igazoló energetikai tanúsítványra. Az ehhez kapcsolódó adókedvezmény általános mértéke (a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen számítva) nem haladhatja meg az elszámolható költség 15 százalékát vagy 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
„Szintén az őszi adócsomag része, és már 2023. december 1-jétől hatályos változás, hogy az energiahatékonysági beruházások után igényelhető társasági adókedvezmény esetén a szabályozás bevezette az alternatív beruházás és felújítás fogalmát, amely alapján nem a teljes beruházási költség jelenti az adókedvezmény alapját, hanem kizárólag az a többletköltség, amelyik kifejezetten az energiahatékonysághoz köthető” – hangsúlyozta dr. H. Nagy Dániel.
A szakértő üdvözölte, hogy a jogszabály konkrét szabályokat tartalmaz az alternatív beruházás értékének kiszámításához és az elszámolható költségek körének megállapításához. Ezzel egy időben az adócsomag 15 millióról 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre emelte az igénybe vehető adókedvezmény mértékét.
Az elszámolható költségek százalékában kifejezett általános korlátja Budapesten változatlanul 30 százalék, az ország többi részén 45 százalék. De ha az adózó a költségeket az energiahatékonyságot javító beruházás esetén alternatív beruházás vagy felújítás alkalmazása nélkül számolja el, az adókedvezmény mértéke legfeljebb ezen mértékek fele lehet.
„A már végrehajtott beruházás és felújítás tekintetében is megengedőbbé váltak a szabályok. A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében akkor is igénybe vehető az adókedvezmény, ha az érintett beruházást legfeljebb 18 hónappal a szabvány hatályba lépése előtt befejezték” – húzta alá dr. H. Nagy Dániel.
Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy az adókedvezmény nem vehető igénybe, ha a beruházás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására vagy fosszilis tüzelőanyaggal (így például földgázzal) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.