15 milliárd forinttal támogatja a kormány a turizmust és a kávéházi cigányzenét

15 milliárd forinttal támogatja a kormány a turizmust és a kávéházi cigányzenét
2024. 04. 23., 12:10

A komplex, három pillérből álló támogatási programcsomag legfontosabb célja a szolgáltatások minőségének javítása, a vidéki szolgáltatók gazdasági élénkítése célzott programokon keresztül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az új ágazati támogatási programnak három eleme van, az MTÜ és a szolgáltatók javaslatára az elsőben a vidéki vendéglátóipari vállalkozások versenyképességét 13 milliárd forint keretösszeggel támogatják. A Tourinform irodák korszerűsítésére 1 milliárd forint, a kávéházi cigányzene megőrzését szolgáló Muzsikáló Magyarország 2024 Programra pedig 1 milliárd forintot fordítanak majd.

Nagy Márton emlékeztetett: tavaly a járvány után teljes helyreállást ért el az ágazat, idén pedig a vendégéjszakák tartós növekedése várható, amit az infláció mérséklése, a reálbérek emelkedése, és a javuló gazdasági kilátások is támogatnak. Tavaly a vendégéjszakák száma 41,8 millióra nőtt, meghaladta a 2019-ben elértet. A vendégek száma 16,2 millióra emelkedett, hasonlóan a 2019-eshez. A szálláshelyek és a vendéglátás bevételei egyaránt meghaladták a járvány előtti 2019-es eredményeket. A SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja maradt: tavaly 445 milliárd forint volt a feltöltés, és 449 milliárd forint az összes költés értéke, az előző évi 355 milliárd forint illetve 385 milliárd forint után - ismertette.

Idén a tárca országosan 42,8 millió vendégéjszakával számol, ami 2 százalékos emelkedés 2023-hoz, és 3 százalékos bővülés 2019-hez képest. A minisztériumi prognózis szerint 2030-ra az ágazat évi 16 százalékos GDP-hozzájárulást és 50 millió vendégéjszakát érhet el.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igazgatósági elnöke (a képen) elmondta: a tavalyi rekordév volt, a trend folytatódik, az idei is rekordév lehet. Az eddigi adatok szerint 15 százalékkal több, 3,3 millió vendég érkezett már idén január és április közepe között, a vendégéjszakák száma pedig 13 százalékkal 8,3 millióra emelkedett. A szálláshelyek árbevétele az első 100 napban 18 százalékkal 188 milliárd forintra nőtt, a vendéglátóhelyek bevételei pedig 14 százalékkal 480 milliárd forintra emelkedtek.

Guller beszámolt arról is, hogy az első, 13 milliárd forintos keretösszeggel induló pályázatban a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások 1 millió forint fejlesztési támogatást kaphatnak, így mintegy 13 ezer vállalkozásnak nyújt lehetőséget korszerűsítésre, eszközök beszerzésére. Erre minden egész évben nyitva tartó vendéglátóhely – gyorsétterem, mozgó vendéglátóhely, munkahelyi étkeztetés kivételével – pályázhat, amely legalább egy lezárt üzleti évvel, és Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regisztrációval rendelkezik.

A második pályázat a Tourinform irodák korszerűsítését segíti, tervek szerint 35–40 iroda kaphat támogatást. Jelenleg országszerte 90 iroda működik, évente 2 millió vendégmegkeresést kezelnek, és kiemelt szerepük van a helyi turizmus szervezésében.

A harmadik, Muzsikáló Magyarország 2024 Programban mintegy 500 zenészt terveznek támogatni, adataik szerint jelenleg mintegy 120–130 zenekar ápolja a kávéházi cigányzene hagyományát.

Az új ágazati támogatási programok a következő hetekben indulnak. A pályázat lebonyolítása egyszerűsített keretek között zajlik, az NTAK rendszeréből indítható elektronikus felületen, annak érdekében, hogy a források minél gyorsabban jussanak el a vállalkozásokhoz. (MTI)

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS