40 ezer család birtokolja „a magyar pénzügyi vagyon” harmadát

2024. 04. 24., 20:10

Évtizedünk végére csak Magyarországon akár 10 dollármilliárdos is lehet majd a Blochamps Capital friss kutatásának prognózisa szerint. A gazdagoknál felgyorsult vagyonkoncentráció miatt idén több privátbanki szolgáltató is jelentős mértékben megemeli elitklubjába a belépési limitet.

Az infláció hajtotta hónapokban a gazdagok még gazdagabbak lettek. A Forbes legfrissebb listája szerint a dollármilliárdosok kétharmada gazdagabb lett a hátunk mögött hagyott évben, a milliárdosok vagyona egyetlen év alatt több mint 14 százalékkal, 14,2 ezer milliárd dollárra emelkedett. A vagyonkoncentráció példátlan: míg négy éve egyetlen személy lépte át a 100 milliárd dolláros vagyont, az amerikai üzleti magazin ma már 14 ilyen embert sorol fel, ám így is mellbevágó, hogy a világ 2781 dollármilliárdosának mindössze 0,5 százaléka diszponál az összvagyon 14 százaléka felett.

Az évtized végére 10 dollármilliárdos lehet Magyarországon

A helyzet Magyarországon is hasonló. Karagich István, a vagyonkezelési piac adatkutató cége, a Blochamps Capital ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is már 5 dollármilliárdost tartanak publikusan számon – Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Felcsuti Zsolt, Gattyán György és Veres Tibor tartozik ebbe az elitklubba. Miközben 2015-ben még csak Csányi Sándor mondhatott magáénak 1 milliárd dollárt meghaladó vagyont, a top-gazdagok várható számának 3–6 éves előrejelzésében 2018 óta közel 100 százalékos találataránnyal bíró Blochamps prognózisa szerint 2025-re már 7 dollármilliárdosunk (minimum 380–400 milliárd forintos vagyonnal bíró személy) lehet, akiknek száma 2030-ra 10 főre nőhet. A legalább 100 milliárd forintos vagyonnal bírók számában 2020 és 2025 között 80 százalékos növekedést prognosztizáló Blochamps szerint az évtized végéig hátralévő 5 évben a 100 milliárdosok tábora 32 főről 45 főre bővülhet.

A vagyonkoncentráció hazánkban is plasztikus adatokat produkál: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által mért 96 400 milliárd forintos bruttó társadalmi pénzügyi vagyon 81 300 milliárdos nettó részének több mint fele a lakosság 10 százalékánál jelenik meg, ám ennél is durvább, hogy a teljes társadalmi vagyon harmada a háztartások 1 százalékában, alig 40 ezer családban koncentrálódik.

A vagyonkoncentráció a privátbanki adatokban is visszaköszön. Míg 2015-ben a szolgáltatóknál átlagosan 23 millió forintra rúgott az affluens (azaz a 30–70 milliós megtakarítási kategóriát jelentő) szegmensben az egy ügyfélszámlára jutó átlagos vagyon, addig idén év elejére ez az összeg már 55 millióra nőtt. Mára már a legnagyobb, több ezres ügyfélkörrel rendelkező – a privátbanki ügyfélkör mellett affluens és prémium ügyfeleket is kezelő – szolgáltatóknál (pl. OTP, MBH, Erste, Raiffeisen) is 40–45 százalékot meghaladó a 100 millió forint feletti pénzügyi vagyonnal bíró ügyfélkör aránya, a specializálódott vagyonkezelési butikszolgáltatóknál pedig legfeljebb 30 százalék azon partnerek aránya, akik 100 millió forint alatti vagyont mozgatnak – hívta fel a figyelmet a Blochamps tanulmánya.

A kezelt vagyon megugrásában kiemelkedő szerepe van a leggazdagabb rétegnek: a hazai szolgáltatók által tavaly év végén kezelt 8.575 milliárd forintnyi vagyon nem kevesebb, mint 60 százaléka köthető a milliárdosaink top-gazdag rétegéhez a Blochamps ügyvezetője szerint.

Mennyi pénz kell az elit klubhoz?

Karagich István szerint a vagyonkoncentráció a szolgáltatói oldalon is változást követel: a megnövekedett vagyon miatt az igazi privátbanki elitklubokba való bekerüléshez magasabb limitekre van szükség. A Blochamps Capital ügyvezetője szerint a privátbanki szolgáltatók zöme 2024-ben már emelt, vagy a közeli hónapokban emelni fogja a privátbanki belépési limiteket, alig találunk majd olyan szolgáltatót, ahol 100 millió forint alatti vagyonnal befogadják majd a vagyonosokat a kiemelt ügyfélkezelés topligájába.

A Raiffeisen Bank Private Banking belépési limit értéke 50 százalékkal, a korábbi 100-ról 150 millió forintra nőtt, a bank az affluens ügyfelek belépési limitszintjét is 30-ról 50 millióra emelte. 75 millióról 100 millió forintra emelkedett az Equilor belépési szintje. Duplázva emeli várhatólag 100 millió forintra a belépési limitet a CIB Bank, az MBH Bank Private Bankingnél pedig szintén 50 százalékos limitszint-emelés történik, a korábbi 50 helyett 75 milliós lehet a belépési limit a privátbanki ügyfeleknek. A legmagasabb limitet az OTP Private Banking határozza meg, 300 millió forinttal, míg bécsi Bank Gutmann lényegében már egy évtizede 1 millió euróhoz köti a kiemelt ügyféltagságot a magyar ügyfeleknek is.

A másik oldalon a vagyonkoncentráció új kihívást is jelent a szektornak: a korábbiaknál jobban előtérbe kerül az ügyfélkiszolgálás minősége, a privátbankárok szerepe és a befektetés-allokációs tanácsok mellett az egyéb egyedi szolgáltatások jelentősége. Az ügyfelek megtartása tehát nemcsak elsődleges szempont marad, de alapos munkát kell fektetni a szolgáltatásfejlesztésbe, hiszen néhány tucat elit klubtag elpártolása így szemmel is látható csökkenést okozhat a szolgáltató által kezelt vagyonban – emlékeztet a Blochamps Capital ügyvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS