Az életképes, de fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások immár közel két éve, 2022 júliusa óta Magyarországon is indíthatnak szerkezetátalakítási eljárást, azonban annak ellenére, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az esetek többségében ez a legelőnyösebb eszköz mind a vállalkozások, mind azok hitelezői számára, egyelőre a szakmai körökben is nagy a bizonytalanság a lehetőséget illetően. Ezt kellőképp szemlélteti a tény, hogy mindössze egy nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a törvény hatálybalépése óta Magyarországon. A BDO Legal összefoglalta a szerkezetátalakítási eljárás előnyeit a korábbi reorganizációs lehetőségekhez képest.
Noha a KSH adatai az elmúlt időszakban számos tekintetben kedvező elmozdulásokat mutatnak a gazdaság állapotát illetően, a stabil növekedési pálya elérése még várhatóan időbe telik, ami a következő hónapokban is számos vállalkozás számára okozhat fizetési problémákat. Azok cégek számára, amelyeknek gazdasági, szervezeti, pénzügyi értelemben vett átalakításra van szükségük jelenlegi vagy a jövőben prognosztizálható fizetési nehézségeik miatt, a követeléseik átütemezésére, valamint a hitelezőikkel való egyeztetésre egyértelműen a szerkezetátalakítási eljárás lehet az optimális eszköz.
Ma Magyarországon három olyan nemperes eljárás létezik, amely megoldást biztosít a vállalati reorganizációra: a csődeljárás, a reorganizációs eljárás, valamint a 2022 júliusától elérhető szerkezetátalakítási eljárás. E három eszköz összehasonlítása során az utóbbi javára több fontos előny is beazonosítható.
„A szerkezetátalakítási eljárás kapcsán számos kulcsfontosságú tényezőt a reorganizációra készülő vállalkozás határozhat meg – emelte ki dr. Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda tőkepiaci és banki szakjogásza. – Így például ő indíthatja meg az eljárást a neki alkalmas időpontban, mivel annak nem feltétele, hogy a fizetésképtelenség beálljon vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezzen. De ő határozza meg bevonni kívánt hitelezők körét és a bevonni kívánt konkrét követeléseket, és ő választhatja ki az ún. szerkezetátalakítási szakértő személyét, akivel a szerkezetátalakítás során együtt kell működnie. A szakértő díjában is a felek állapodnak meg, ezt nem határozza meg kötelezően a jogszabály.”
Ugyanakkor nem csupán a szerkezetátalakítási szakértő személyéről dönt a reorganizációra készülő vállalkozás, hanem arról is, hogy milyen konkrét feladatokat kíván juttatni a szakértőnek. Rendkívül fontos ez, hiszen ezáltal a reorganizációra készülő vállalkozás és nem a jogszabály kötelező rendelkezése dönti el, hogy a vállalkozás a saját tevékenységét harmadik személy által mennyiben kívánja korlátozni.
- A szerkezetátalakítási eljárásban a reorganizációra készülő vállalkozás kérelmére a bíróság moratóriumot fog elrendelni, ennek hossza a 12 hónapot is elérheti.
- A reorganizációra készülő vállalkozásnak nem kell attól tartania, hogy a szerkezetátalakítási eljárás megindítása miatt a bankja felmondja a hitelszerződését, mivel a szerkezetátalakítási eljárás megindítása, ill. az abban elrendelt moratórium nem jelenthet úgynevezett default eseményt az adós esetleges (banki) finanszírozási szerződései vonatkozásában,
- A szerkezetátalakítási eljárás, ill. az abban elrendelt moratórium nem lesz nyilvános, arra történő utalás a reorganizációra készülő vállalkozás cégnevében nem fog megjelenni.
- A szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időszakát a törvény nem korlátozza, tehát azt a reorganizációra készülő vállalkozásnak és hitelezőinek megállapodása határozhatja ezt meg.
- A bíróság által jogerősen jóváhagyott szerkezetátalakítási terv közokiratnak minősül, tehát ez alapján a hitelezők közvetlen végrehajtást kezdeményezhetnek az adós ellen, annak nemteljesítése esetén.
- Fontos sajátossága a szerkezetátalakítási eljárásnak, hogy a szerkezetátalakítási tervet az adós, illetve a hitelezője kérelmére a bíróság akkor is jóváhagyhatja, ha azt legalább azon hitelezők többsége támogatja, melyekről feltételezhető, hogy egy esetleges felszámolási eljárásban követelésük kielégítéséhez jutnának. Azaz a törvény a realitásokhoz igazítja a szerkezetátalakítási terv elfogadását és nem követeli meg feltétlenül minden egyes hitelezői osztályban a többségi hozzájárulást.
- A szerkezetátalakítási törvény rendezi annak lehetőségét is, hogy az adós a moratórium alatt, ill. a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához finanszírozáshoz juthasson és ezen finanszírozás jogszerűségét ne lehessen megkérdőjelezni arra hivatkozással, hogy ez a hitelezők összeségére nézve káros.
- A szerkezetátalakítás meghiúsulása esetén, tehát amennyiben a szerkezetátalakítási tervet a hitelezők nem fogadják meg, ill. azt a bíróság nem hagyja jóvá, nem jár olyan jogkövetkezménnyel, mint a csődeljárás, azaz a bíróság nem állapítja meg automatikusan az adós fizetésképtelenségét.
„A szerkezetátalakítási eljárás előnyei leginkább akkor tudnak érvényesülni, ha a vállalkozás nem várja meg a helyzet eszkalálódását, hanem időben megteszi a szükséges lépéseket – hívja fel a figyelmet a BDO Legal szakjogásza. – Ehhez a rugalmas lehetőségek optimális kihasználása érdekében célszerű megfelelő restrukturálási tapasztalattal rendelkező jogi szakértők támogatását igénybe venni. A jogszabály eleve elő is írja a kötelező jogi képviselet biztosítását, mivel a szerkezetátalakítási eljárás megindítása, ill. a szerkezetátalakítási eljárás lefolytatása, ideértve különösen a szerkezetátalakítási terv összeállítását, folyamatos jogi támogatást igényel.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”