Euro 7: új szabályok a személygépkocsikra, a kisteherautókra és a teherautókra vonatkozó kibocsátási határértékekről

2024. 04. 12., 16:10

Az Európai Tanács elfogadta az Euro 7 rendeletet, amely szabályokat állapít meg a közúti járművek kibocsátási határértékeire és az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A rendelet elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

Az április 12-én elfogadott szöveg egyetlen jogi aktus formájában fekteti le a személygépkocsikra, a kisteherautókra és a nehézgépjárművekre vonatkozó rendelkezéseket. Arra irányul, hogy tovább csökkentse a kipufogógázok és fékek okozta szennyezőanyag-kibocsátást. Az új rendelet ezenfelül szigorúbb követelményeket állapít meg az élettartamra vonatkozóan – olvasható a Tanács közleményében.

Az Euro 7 rendelet a közúti járművek kipufogógáz-kibocsátását szabályozza, de más típusú kibocsátások, például a gumiabroncskopás és a fékrészecske-kibocsátás tekintetében is szabályokat állapít meg. Ezen túlmenően követelményeket vezet be az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A személygépkocsik és a kisteherautók esetében a rendelet nem módosítja a jelenleg hatályos Euro 6 kipufogógáz-kibocsátási határértékeket, de szigorúbb követelményeket vezet be a szilárd részecskékre vonatkozóan. Ami azokat az autóbuszokat és tehergépkocsikat illeti, amelyek nehézgépjárműnek minősülnek, a rendelet szigorúbb határértékeket ír számos szennyező anyag tekintetében, több olyan szennyező anyagot – köztük a dinitrogén-oxidot (N2O) – is ideértve, amelyekről a szabályok korábban nem rendelkeztek. Az Euro 7 szigorúbb határértékeket vezet be a fékezés során keletkező részecskekibocsátásra vonatkozóan is, és egyedi határértékeket határoz meg az elektromos járművek esetében. Ezenfelül az új szabályok az élettartamra vonatkozó követelményeket is szigorítják. A szigorúbb követelmények minden járműre vonatkoznak majd, úgy a futásteljesítmény, mind az élettartam tekintetében.

Azzal, hogy a Tanács jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, lezárult a jogalkotási aktus elfogadása. Azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírja, a rendeletet ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

A rendelet alkalmazásának kezdőnapja az érintett jármű típusától függ:
– új típusú személygépkocsik és kisteherautók esetében 30 hónappal, új személygépkocsik és kisteherautók esetében pedig 42 hónappal a hatálybalépést követően kell megkezdeni a rendelet alkalmazását;
– új típusú buszok, tehergépjárművek és pótkocsik esetében 48 hónappal, új buszok, tehergépjárművek és pótkocsik esetében pedig 60 hónappal a hatálybalépés után veszi kezdetét a rendelet alkalmazása;
– a személygépkocsikba és kisteherautókba beszerelendő új rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében 30 hónappal, a buszokba, tehergépkocsikba és pótkocsikba beszerelendő új rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében pedig 48 hónappal a hatálybalépést követően kell a rendeletet először alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS