Euro 7: új szabályok a személygépkocsikra, a kisteherautókra és a teherautókra vonatkozó kibocsátási határértékekről

2024. 04. 12., 16:10

Az Európai Tanács elfogadta az Euro 7 rendeletet, amely szabályokat állapít meg a közúti járművek kibocsátási határértékeire és az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A rendelet elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

Az április 12-én elfogadott szöveg egyetlen jogi aktus formájában fekteti le a személygépkocsikra, a kisteherautókra és a nehézgépjárművekre vonatkozó rendelkezéseket. Arra irányul, hogy tovább csökkentse a kipufogógázok és fékek okozta szennyezőanyag-kibocsátást. Az új rendelet ezenfelül szigorúbb követelményeket állapít meg az élettartamra vonatkozóan – olvasható a Tanács közleményében.

Az Euro 7 rendelet a közúti járművek kipufogógáz-kibocsátását szabályozza, de más típusú kibocsátások, például a gumiabroncskopás és a fékrészecske-kibocsátás tekintetében is szabályokat állapít meg. Ezen túlmenően követelményeket vezet be az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A személygépkocsik és a kisteherautók esetében a rendelet nem módosítja a jelenleg hatályos Euro 6 kipufogógáz-kibocsátási határértékeket, de szigorúbb követelményeket vezet be a szilárd részecskékre vonatkozóan. Ami azokat az autóbuszokat és tehergépkocsikat illeti, amelyek nehézgépjárműnek minősülnek, a rendelet szigorúbb határértékeket ír számos szennyező anyag tekintetében, több olyan szennyező anyagot – köztük a dinitrogén-oxidot (N2O) – is ideértve, amelyekről a szabályok korábban nem rendelkeztek. Az Euro 7 szigorúbb határértékeket vezet be a fékezés során keletkező részecskekibocsátásra vonatkozóan is, és egyedi határértékeket határoz meg az elektromos járművek esetében. Ezenfelül az új szabályok az élettartamra vonatkozó követelményeket is szigorítják. A szigorúbb követelmények minden járműre vonatkoznak majd, úgy a futásteljesítmény, mind az élettartam tekintetében.

Azzal, hogy a Tanács jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, lezárult a jogalkotási aktus elfogadása. Azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírja, a rendeletet ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

A rendelet alkalmazásának kezdőnapja az érintett jármű típusától függ:
– új típusú személygépkocsik és kisteherautók esetében 30 hónappal, új személygépkocsik és kisteherautók esetében pedig 42 hónappal a hatálybalépést követően kell megkezdeni a rendelet alkalmazását;
– új típusú buszok, tehergépjárművek és pótkocsik esetében 48 hónappal, új buszok, tehergépjárművek és pótkocsik esetében pedig 60 hónappal a hatálybalépés után veszi kezdetét a rendelet alkalmazása;
– a személygépkocsikba és kisteherautókba beszerelendő új rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében 30 hónappal, a buszokba, tehergépkocsikba és pótkocsikba beszerelendő új rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében pedig 48 hónappal a hatálybalépést követően kell a rendeletet először alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 12., 17:10
A 2024-es turisztikai rekord az idén már 11 hónap alatt teljesült, a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma idén december 2-án elérte a 18 226 413-at, megdöntve ezzel a tavalyi egész éves vendégszámot, ami szintén rekord volt – tájékoztatott a Visit Hungary.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS