Leáldozott az öt-tízéves bérleti szerződéseknek a fővárosi irodapiacon, miután ez szembe megy a bérlők által elvárt rugalmassággal – hangzott el a Corvinus ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzésének legutóbbi alumni rendezvényén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő a vegyes funkciójú épületeké.
Generációs eltérések, szektorspecifikus jellegzetességek, vezetői elvárások, valamint az adott munkahely cégkultúrájából fakadó karakterisztikák árnyalják leginkább, milyenek legyenek a jövő irodaterei, akár még az is, mennyire papíralapúak a folyamatok – állapították meg a Corvinus ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzésének alumni eseményén.
Az interaktív rendezvény két előadása után kiscsoportos workshop beszélgetések során alakult ki konszenzus a fővárosi irodapiac meghatározó trendjeit illetően. Így abban is egyetértés mutatkozott, hogy a hagyományos irodaházépítési láz Budapesten – és egyébként a fejlettebb világ legtöbb nagyvárosában – véget ért.
Ennek oka, hogy az üzleti megfontolások mellett olyan urbanisztikai és fenntarthatósági elvárások jelentek meg, amelyek gyökeresen átírják a fejlesztők gondolkodását. Ahogyan a home office is egy magasabb rendű ingatlankoncepció részévé vált, az igazi kérdés már nem abban keresendő, hogy milyen irodára mutatkozik majd igény, hanem az, hogy milyen városokra lesz szükség a jövőben.
Önmagában az irodaház már nem elég vonzó eszközkategória. Hancz Anita, a WING Zrt. értékesítési igazgatója szerint a jövőben érdemesebb vegyes funkciójú épületeket építeni. A piaci igények és a fejlesztői logika egyértelműen kompaktabb irodaterek és a komplexebb szolgáltatásokat kínáló, hatékonyabb épületek felé mutat, amelyek karbonsemlegesen és alacsony költséggel üzemeltethetők.
„A budapesti irodapiacon az irodaházak átlagéletkora 14 év körül mozog, a 4,3 millió négyzetmétert elérő állomány közel negyede 2004 előtt épült. Így elsőre az a következtetés adódna, hogy elsősorban a B vagy az alatti kategóriájú épületek állnak üresen. Ezzel szemben az A-kategória sínyli meg a jelenlegi helyzetet, ahol az üres területek többségét (63,4 százalék) találjuk, ami a tavaly 13,3 százalékos üresedési rátát is más megvilágításba helyezi” – véli Hancz Anita. Az üres területek kétharmadát ugyanis ugyanabban a bérleti díjsávban kínálják a bérbeadók.
Dózer vagy retrofit?
Noha abban a résztvevők egyetértettek, hogy a fővárosi irodaházak nagy részére ráfér az energetikai korszerűsítés, azon felvetésből, hogy a C-kategóriás irodaházakat le kéne bontani és újakat kellene építeni helyettük, megoszlottak a vélemények.
A flexibilitás amiatt vált nagyon rövid idő alatt alapelvárássá, hogy a világjárvány felerősítette az emberközpontú gondolkodást a munkahelyeken. Emiatt napról napra erősödik – akárcsak a fenntarthatóság szempontrendszere – a munkahelyi élmény jelentősége – szögezte le Agócs Balázs, az iO Partners munkakörnyezeti tanácsadással foglalkozó területének vezetője. Szerinte a dolgozók fizikai, mentális és szociális egészsége egyre előkelőbb helyett foglal el a munkaadói prioritások és feladatok között. Mindezekben pedig az irodának, mint munka-és élettérnek meghatározó a szerepe.
Agócs Balázs a mesterséges intelligencia jelentőségére is kitért, amellyel minden korábbinál szerteágazóbban és megbízhatóbban lehet modellezni az irodahasználatot, az együttműködést, a munkafolyamatokat. Kiemelte a részvételi tervezés előnyeit is, hangsúlyozva: minél több szempontból járjuk körbe a munkakörnyezeti stratégiát, annál jövőállóbb lesz.
„Már nem csak a múltból lehet tanulni, hanem a jövőből is” – tette hozzá az iO Partners igazgatója, aki szerint az emberek többsége szeret bejárni az irodába, igényli a kollaborációt, mi több, már nem is feltétlenül a munkavégzés helyszíneként tekintenek az irodára, hanem közösségi térként, ahol egymással találkozhatnak.
Még ezt az igényüket is megelőzi a munkavállalók rugalmas munkaidőre vonatkozó elvárása, ami miatt a munkaadók egyre kevésbé tehetik meg, hogy hosszú időre „bebetonozzák” bérelt területeiket. A pandémia eleve 25 százalékot csípett le az irodabérlemények átlagos alapterületéből (ez a Covid-19 előtt 1000 négyzetméter volt), de ennél is fontosabbak azok a gyorsan változó keretek, amelyekhez a munkaadóknak flexibilisen kell hozzáigazítaniuk az irodahasználatot. Erre a jelenleg is jellemző, 5-10 éves bérleti szerződések nem alkalmasak, ezért a leggyorsabban ennek a struktúrának kell megváltoznia, és ehhez a résztvevők szerint a finanszírozásnak is igazodnia kell.
„Ahhoz, hogy egy témát ilyen alaposan körül lehessen járni, nagyon jó alapot nyújt a Corvinus ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzése, amelyre a résztvevők eltérő ingatlanszakmai háttérből érkeznek, így együtt igazi think-tankot alkotunk. Regionális szinten fontos célkitűzés az iO Partners számára, hogy a munkánk során felhalmozott ismeretek továbbadása által támogassuk a jövő generációinak ingatlanszakmai tanulmányait. A vállalatcsoport hosszútávú célként határozta meg, hogy támogatja a tudásmegosztást ezen a területen” – összegezte az esemény tanulságait Zeller Gábor, az iO Partners tőkepiaci területének igazgatója.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.
