Irodapiac: a vegyes funkciójú épületeké a jövő

Irodapiac: a vegyes funkciójú épületeké a jövő
2024. 04. 30., 19:10

Leáldozott az öt-tízéves bérleti szerződéseknek a fővárosi irodapiacon, miután ez szembe megy a bérlők által elvárt rugalmassággal – hangzott el a Corvinus ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzésének legutóbbi alumni rendezvényén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő a vegyes funkciójú épületeké.

Generációs eltérések, szektorspecifikus jellegzetességek, vezetői elvárások, valamint az adott munkahely cégkultúrájából fakadó karakterisztikák árnyalják leginkább, milyenek legyenek a jövő irodaterei, akár még az is, mennyire papíralapúak a folyamatok – állapították meg a Corvinus ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzésének alumni eseményén.

Az interaktív rendezvény két előadása után kiscsoportos workshop beszélgetések során alakult ki konszenzus a fővárosi irodapiac meghatározó trendjeit illetően. Így abban is egyetértés mutatkozott, hogy a hagyományos irodaházépítési láz Budapesten – és egyébként a fejlettebb világ legtöbb nagyvárosában – véget ért.

Ennek oka, hogy az üzleti megfontolások mellett olyan urbanisztikai és fenntarthatósági elvárások jelentek meg, amelyek gyökeresen átírják a fejlesztők gondolkodását. Ahogyan a home office is egy magasabb rendű ingatlankoncepció részévé vált, az igazi kérdés már nem abban keresendő, hogy milyen irodára mutatkozik majd igény, hanem az, hogy milyen városokra lesz szükség a jövőben.

Az A-kategória sínyli meg a jelenlegi helyzetet

Önmagában az irodaház már nem elég vonzó eszközkategória. Hancz Anita, a WING Zrt. értékesítési igazgatója szerint a jövőben érdemesebb vegyes funkciójú épületeket építeni. A piaci igények és a fejlesztői logika egyértelműen kompaktabb irodaterek és a komplexebb szolgáltatásokat kínáló, hatékonyabb épületek felé mutat, amelyek karbonsemlegesen és alacsony költséggel üzemeltethetők.

„A budapesti irodapiacon az irodaházak átlagéletkora 14 év körül mozog, a 4,3 millió négyzetmétert elérő állomány közel negyede 2004 előtt épült. Így elsőre az a következtetés adódna, hogy elsősorban a B vagy az alatti kategóriájú épületek állnak üresen. Ezzel szemben az A-kategória sínyli meg a jelenlegi helyzetet, ahol az üres területek többségét (63,4 százalék) találjuk, ami a tavaly 13,3 százalékos üresedési rátát is más megvilágításba helyezi” – véli Hancz Anita. Az üres területek kétharmadát ugyanis ugyanabban a bérleti díjsávban kínálják a bérbeadók.

Dózer vagy retrofit?

Noha abban a résztvevők egyetértettek, hogy a fővárosi irodaházak nagy részére ráfér az energetikai korszerűsítés, azon felvetésből, hogy a C-kategóriás irodaházakat le kéne bontani és újakat kellene építeni helyettük, megoszlottak a vélemények.

A flexibilitás amiatt vált nagyon rövid idő alatt alapelvárássá, hogy a világjárvány felerősítette az emberközpontú gondolkodást a munkahelyeken. Emiatt napról napra erősödik – akárcsak a fenntarthatóság szempontrendszere – a munkahelyi élmény jelentősége – szögezte le Agócs Balázs, az iO Partners munkakörnyezeti tanácsadással foglalkozó területének vezetője. Szerinte a dolgozók fizikai, mentális és szociális egészsége egyre előkelőbb helyett foglal el a munkaadói prioritások és feladatok között. Mindezekben pedig az irodának, mint munka-és élettérnek meghatározó a szerepe.

A kulcs a rugalmasság

Agócs Balázs a mesterséges intelligencia jelentőségére is kitért, amellyel minden korábbinál szerteágazóbban és megbízhatóbban lehet modellezni az irodahasználatot, az együttműködést, a munkafolyamatokat. Kiemelte a részvételi tervezés előnyeit is, hangsúlyozva: minél több szempontból járjuk körbe a munkakörnyezeti stratégiát, annál jövőállóbb lesz.

„Már nem csak a múltból lehet tanulni, hanem a jövőből is” – tette hozzá az iO Partners igazgatója, aki szerint az emberek többsége szeret bejárni az irodába, igényli a kollaborációt, mi több, már nem is feltétlenül a munkavégzés helyszíneként tekintenek az irodára, hanem közösségi térként, ahol egymással találkozhatnak.

Még ezt az igényüket is megelőzi a munkavállalók rugalmas munkaidőre vonatkozó elvárása, ami miatt a munkaadók egyre kevésbé tehetik meg, hogy hosszú időre „bebetonozzák” bérelt területeiket. A pandémia eleve 25 százalékot csípett le az irodabérlemények átlagos alapterületéből (ez a Covid-19 előtt 1000 négyzetméter volt), de ennél is fontosabbak azok a gyorsan változó keretek, amelyekhez a munkaadóknak flexibilisen kell hozzáigazítaniuk az irodahasználatot. Erre a jelenleg is jellemző, 5-10 éves bérleti szerződések nem alkalmasak, ezért a leggyorsabban ennek a struktúrának kell megváltoznia, és ehhez a résztvevők szerint a finanszírozásnak is igazodnia kell.

„Ahhoz, hogy egy témát ilyen alaposan körül lehessen járni, nagyon jó alapot nyújt a Corvinus ingatlanmenedzser szakirányú továbbképzése, amelyre a résztvevők eltérő ingatlanszakmai háttérből érkeznek, így együtt igazi think-tankot alkotunk. Regionális szinten fontos célkitűzés az iO Partners számára, hogy a munkánk során felhalmozott ismeretek továbbadása által támogassuk a jövő generációinak ingatlanszakmai tanulmányait. A vállalatcsoport hosszútávú célként határozta meg, hogy támogatja a tudásmegosztást ezen a területen” – összegezte az esemény tanulságait Zeller Gábor, az iO Partners tőkepiaci területének igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS