Ipari árak márciusban: havi szinten stagnálás, éves összevetésben 3 százalékos emelkedés

2024. 04. 30., 11:10

Az ipari termelői árak 2024 márciusában az egy évvel korábbihoz képest 3,0 százalékkal mérséklődtek, az előző hónaphoz viszonyítva lényegében nem változtak – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2024. márciusban az ipari termelői árak átlagosan 3,0 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 5,2, az exportértékesítéséi 1,9 százalékkal estek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,3 százalékkal csökkentek, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében szinte változatlanok maradtak (+0,1 százalék) – olvasható a KSH tájékoztatójában.

2024. márciusban a 2023. márciusihoz képest a belföldi értékesítés árai átlagosan 5,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, ezen belül a 60,0 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,3, a 38,6 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 13,3 százalékkal csökkentek. Az élelmiszeripar értékesítési árai 6,6 százalékkal mérséklődtek.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 8,0 százalékkal estek, a beruházási javakat gyártókban 5,1 százalékkal emelkedtek, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 1,9 százalékkal csökkentek, ezen belül a 82,9 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,3 százalékkal emelkedtek, a 16,7 százalékos súlyú energiaiparban 28,9 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS