Már csak két magánnyugdíjpénztár maradt

2024. 04. 20., 12:10

Beolvadás beolvadást követ a megmaradt magánnyugdíjpénztáraknál, amelyek a több mint ötvenezer kitartó pénztártag csaknem 300 milliárd forintos vagyonát kezelik. Áprilistól már csak három működik, júliustól pedig kétszereplősre olvad a piac, mivel a legnagyobb vagyonú és létszámú Horizont beolvasztja a Szövetséget – írja a Bank360.hu.

A hosszú éveken át négy szereplős magánnyugdíjpénztári piac hamarosan két szereplőssé válik. Április 1-jén ugyanis beolvadt a Budapest Magánnyugdíjpénztárba az MKB Nyugdíjpénztár magán ágazata, július 1-től pedig a Szövetség Magánnyugdíjpénztár (korábbi Allianz) olvad össze a Horizonttal.

Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár (korábban MKB) a tavaly decemberi küldöttközgyűlésen döntött a beolvadásról. A lépés logikus volt, hiszen az MBH csoportnak a Budapest Bank és az MKB Bank révén két magánnyugdíjpénztára is volt. A pénztárak rövid és hosszú távú fenntarthatósága és a mérethatékonysági előnyök miatt is célszerű volt egyesíteni ezeket.

Hasonló okokból döntött a Szövetség Nyugdíjpénztár küldöttközgyűlése is a Horizontba történő beolvadás mellett. A Horizont ráadásul jelenleg az egyetlen olyan magánnyugdíjpénztár, amely járadékot is szolgáltat, ezért a nyugdíjba vonuló tagoknak nem kell átlépniük, ha ilyen szolgáltatást szeretnének igénybe venni.

A Szövetségnek 8700 tagja van jelenleg és hozzávetőlegesen 50 milliárd forintnyi vagyont kezel. A tagok egy része éves tagdíjat fizet, egy másik része pedig havonta rendezi a kötelező befizetéseket. A tagoknak nincs semmiféle teendőjük az összeolvadás kapcsán, de a Horizontba is ugyanúgy fizetniük kell majd a tagdíjakat annak érdekében, hogy meglegyen tartósan a 70 százalékos tagdíjfizetési arány. Ha ugyanis az nincs meg, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elrendeli a pénztár végelszámolását.

A Horizont a legnagyobb szereplő a magyarországi magán-nyugdíjpénztári piacon. 34 ezer tagja van jelenleg és 159 milliárd forintot kezel. A beolvadás után a taglétszám 42 ezer fölé emelkedik majd, a kezelt vagyon pedig bőven meghaladhatja a 200 milliárd forintot.

Az MBH Gondoskodás Magánnyugdíjpénztár kezelt vagyona 2023 harmadik negyedévének végén 21 milliárd forintot tett ki, taglétszáma pedig a 3400 fő volt. Az idén áprilistól beolvadt Budapest Magánnyugdíjpénztárnak több mint 6 ezer tagja volt és mintegy 42 milliárd forint vagyont kezelt 2023. december 1-jén.

Az idén az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett a magánnyugdíjpénztári alapok is szép hozamot értek el az első negyedévben. A legkockázatosabb növekedési alapok árfolyama emelkedett a legnagyobb mértékben, 2,7-5,1 százalék között. Ezek a legnagyobb alapok a magánkasszáknál, és jó hír, hogy az első három hónapban tapasztalt áremelkedés ütemét túlszárnyalta a teljesítményük. A közepes kockázatú kiegyensúlyozott alapok ennél szerényebb hozamot értek el, de kivétel nélkül pluszban vannak, csak a klasszikus alapok közül találni egyet, amely enyhe mínuszban van három hónap után.

Az önkéntes pénztárak mellett még két, nyugdíjcélú megtakarítási formát támogat az állam adókedvezménnyel is. Az egészségbiztosítási befizetésekre az szja-ból maximum évi 130 ezer forint adójóváírást lehet igényelni, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) utalt pénzekből pedig maximum évi 100 ezret. Az önkéntes pénztáraknál ez az összeg 150 ezer. A nyugdíjcélú megtakarítások utáni adójóváírások együttes összege legfeljebb évi 280 ezer forint lehet. A tavalyi befizetések alapján járó összegeket a már hozzáférhető 2023-as adóbevallás-tervezetek ellenőrzésével, jóváhagyásával, illetve módosításával, kiegészítésével lehet megkapni – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS